Egy biztos: nem lehet több, mint a nyugdíj, és nem jár fizetés nélküli szabadság idején.
Lassan lecseng a kényszernyugdíj, a kettős jövedelem tilalmának sokkoló hatása, fogalmazott a parlamenti egészségügyi bizottság mai ülésén dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz) képviselő, aki civilben a Károlyi Sándor Kórház orvos igazgatója, így jól ismeri a nyugellátásról szóló törvény tavaly decemberi módosítása és az év utolsó napjaiban benyújtott kormányhatározat által generált problémát. Nem beszélt ugyanakkor a „rossz szájízről", amely az egész hercehurca után is megmarad az érintettekben, akik még mindig nem látnak igazán tisztán. A bizottság ma többek között azt a saját módosító indítványát vitatta meg (és fogadta el), amely a nyugdíjkompenzációval, a jogosultak körével foglalkozik.
Hogy pontosan hányan is lehetnek az érintett dolgozók, arról a Szócska Miklóssal együtt érkező Cserháti Péter helyettes államtitkár adott tájékoztatást a bizottságnak. Eszerint 3036 főállású nyugdíjas kort elért dolgozót érintenek a jogszabályi változások, illetve 939, jelenleg még közreműködői szerződéssel dolgozót érinthet év közben. A létszámot továbbiakban gyarapítják az április elsejétől állami kézbe kerülő 28 gazdasági társaság dolgozói: összesen 920 főállású és 270, jelenleg még közreműködői szerződéssel dolgozó kerül a közszférára alkalmazott jogszabályok hatálya alá.
Év közben várhatóan 1400-1500 egészségügyi munkavállaló tölti be a nyugdíjkorhatárt, így velük együtt idén összesen 6500 érintett dolgozóval számolnak a szakállamtitkárságon.
Aki a kormányzati mentesítést megkapja, annak a munkáltatója biztosítja a kieső nyugdíj kompenzációját, amihez ágazati szinten 6-6,3 milliárd forintra van szükség. Mint Cserháti Péter röviden elmondta, jelenleg zajlanak a tárgyalások a nemzetgazdasági tárcával, a kompenzáció mikéntjéről: nem dőlt el, elegendő-e egy előirányzat-módosítás vagy szükséges a költségvetés módosítása.
Hogy milyen forrásból, pénzügyi technikával oldja meg a kormány a kompenzáció biztosítását, vélhetően hidegen hagyja az érintett dolgozókat, sokkal inkább az érdekli őket, hogy az valóban a nyugdíjnak megfelelő nagyságú lesz-e, illetve követi-e a nyugdíjemelést.
Cserháti Péter ennek kapcsán leszögezte, a kompenzáció nem lehet több, mint az illető nyugdíja, a jövedelemkiegészítés nagyságát pedig a munkáltató határozza meg - ám halkan hozzátette, hogy elvileg lehet kevesebb az összeg. Azt is elmondta, csak egy jogviszonyban lehet érvényesíteni a kompenzációt. Azok a nők, akik negyvenéves munkaviszony után nyugdíjba mentek, szintén jogosultak a kompenzációra munkabér mellett, illetve azok is, akik számára korkedvezményes nyugdíjat állapítottak meg veszélyes munkavégzés miatt (lásd: radiológusok) – magyarán: aki nyugdíjat kap, jogosult a kompenzációra, ha foglalkoztatását támogatja a kormány.
Az igénylések mikéntjét kormányrendelt fogja szabályozni, mondta a helyettes államtitkár, bár a szaktárca hétfői közleményében egész pontosan az áll, hogy a kormány döntése szerint az az egészségügyi dolgozó, akinek továbbfoglalkoztatását a kormány támogatja, külön engedélyezési eljárás nélkül jogosult lehet a jövedelem-kiegészítésre. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az igénylés technikai megoldásáról lehet szó.
Az egészségügyi bizottság módosító javaslata a pontosítások érdekében született. Megfogalmazzák: a kieső nyugdíj kompenzálásának mechanizmusát ki kell dolgozni. A javaslat szerint a munkáltatók a jövedelemkiegészítés kifizetéséhez a „központi költségvetésből folyósítandó támogatást igényelhetnek, amelynek összege megegyezik a jövedelemkiegészítésre jogosultakat a továbbfoglalkoztatás hiányában megillető pénzellátásának munkáltatókat és munkavállalókat terhelő adókkal és járadékokkal növelt havi összegével".
A jövedelemkiegészítés nem jár fizetés nélküli szabadság esetén, és figyelmen kívül kell hagyni a távolléti díj, a jubileumi jutalom, az illetménypótlékok, valamint az ügyeleti díj és a készenléti díj számításakor.
Végül, de nem utolsó fontos szempont: a kompenzáció folyósítását szüneteltetik, ha a nyugdíjkorhatárt be nem töltött dolgozó a tárgyévben a minimálbér 18-szorosának megfelelő mértékű jövedelmet szerzett!
A kompenzáció után természetesen nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, de nyilván nem is számít bele nyugdíjnövelés alapjába. A közterheket viszont meg kell fizetni, de a kézhez kapott összeg nettó egyenlő lesz a nyugdíjjal.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!