Kihívások a menekültek és befogadók számára

Az a jelentős menekült és menedékkérő áradat, amely a WHO Európai Régiójának országaiba érkezik, és amely az elmúlt hónapokban tovább növekedett, megköveteli, hogy sürgősen megoldást találjunk ezeknek az embereknek az egészségügyi szükségleteire. Országok közötti, országon belüli és ágazatok közötti fellépésre egyaránt szükség van - áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatójának közleményében.

Az Európába érkező menekültek és menedékkérők megfelelő színvonalú ellátása nemcsak a népesség egészsége szempontjából fontos, hanem emberi jogaik és az őket befogadó közösségek emberi jogainak a védelme és támogatása szempontjából is alapvető jelentőségű. Ez tökéletesen tükrözi az Egészség 2020 – a WHO/Európai Régió egészségügyre és a jólétre vonatkozó európai szakpolitikai keretének szellemét, valamint az Egészségügyi Világszervezet közgyűlése által elfogadott, a menekültek egészségéről szóló WHA61.17 határozatát is, amely mérföldkövet jelent a WHO ezen a területen végzett globális munkájában.

2015-ben eddig mintegy 350 000 menekült és menedékkérő érkezett különböző európai országokba (Bulgáriába, Ciprusra, Görögországba, Magyarországra, Olaszországba, Máltára, Szerbiába, Spanyolországba és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságba) a Törökországban menedéket kérő csaknem 2 millió emberen felül.

Jóllehet közkeletű az a hiedelem, hogy összefüggés van a migráció és a fertőző betegségek behurcolása között, a két dolog között nincsen rendszeres kapcsolat. A fertőző betegségek elsősorban a szegénységgel hozhatók kapcsolatba.

A menekültek és menedékkérők főként az Európában gyakori fertőző betegségeknek vannak kitéve, függetlenül a migrációtól. Rendkívül alacsony annak a kockázata, hogy egzotikus fertőzést hordozó közvetítő anyagokat, például Ebola-vírust vagy közel-keleti légúti koronavírust (MERS-CoV) hoznak be Európába, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy amikor ilyen eset történik, akkor az inkább a rendszeresen utazókat, a turistákat vagy egészségügyi dolgozókat érinti, mintsem a menekülteket vagy a menedékkérőket.

Európa felkészült az ilyen esetek kezelésére. Ébernek kell maradnunk és elsősorban nem erre kell összpontosítanunk. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy minden egyes úton lévő számára biztosítsuk a vendégszerető környezethez, és szükség esetén a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való teljes körű hozzáférést anélkül, hogy nem, életkor, vallási, nemzetiségi vagy faji alapon megkülönböztetnék őket.

Ugyanakkor ilyen módon biztosíthatjuk a legbiztonságosabban azt is, hogy a helyi lakosság ne legyen feleslegesen kitéve behurcolt fertőzést hordozó közvetítő anyagoknak.

A WHO támogatja azokat a szakpolitikákat, amelyek jogi státuszuktól függetlenül egészségügyi szolgáltatásokat biztosítanak a menedékkérők és menekültek számára.

A menekültek és menedékkérők nem alkotnak homogén csoportot, nekünk pedig gondoskodnunk kell arról, hogy ellátó rendszereink megfeleljenek sokrétű igényeiknek. Különösen fontos ez az erőszaknak, többek között a nemi alapú erőszaknak, szexuális erőszaknak és kényszerprostitúciónak kitett menekültek és menedékkérők esetében. Fontos emellett a nemi reproduktív egészség és jogok, az anyák és gyermekek egészsége, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, a mentális egészség, a sürgősségi ellátás és a védőoltásokkal megelőzhető betegségekkel szembeni védelem szempontjából is.

Az úton lévő emberek jelentette kihívásoknak akkor tudunk megfelelni, ha az egészségügyi rendszer felkészült és megfelelő kapacitással rendelkezik, beleértve jelentős mennyiségű járványtani, epidemiológiai adat és migrációs információ beszerzését, a gondos tervezést, képzést, és mindenekelőtt az egyenlőség és szolidaritás alapelvének, valamint az emberi jogoknak és méltóságnak a mindenkori tiszteletben tartását.

A menekült és menedékkérő csoportok színvonalas ellátása nem lehet kizárólag az egészségügyi rendszerek feladata. Az egészség társadalmi meghatározói olyan ágazatokat is érintenek, mint az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalombiztosítás és a lakhatás. A menekültek és menedékkérők egészségére az említett ágazatok is jelentős hatással vannak.

A népességmozgással összefüggő egészségügyi kérdések már évek óta szerepelnek a WHO napirendjén, különösen az Európai Régióban. Biztosítanunk kell, hogy egészségügyi rendszereink kellőképpen felkészültek legyenek arra, hogy segítséget nyújtsanak a menekültek és menedékkérők számára, miközben ezzel párhuzamosan megóvják a hazai lakosság egészségét. Ez megköveteli a származási országok, a tranzitországok és a célországok közötti együttműködést.

A WHO Európai Regionális Irodája szakmai és helyszíni segítséget nyújt az érintett országok számára, felmérve és kiegészítve a menekültek és menedékkérők egészségügyi szükségleteinek kielégítéséhez szükséges kapacitásukat. A Regionális Iroda emellett szakpolitikai iránymutatást ad a vészhelyzeti tervezéshez, továbbképzését nyújt az egészségügyi személyzet számára és sürgősségi készleteket biztosít, amelyek egyenként három hónapig kielégítik egy 10.000 fős népesség igényeit.

A jövő héten megrendezendő 65. Regionális Bizottság Ülésén, 53 tagállam fogja kiemelt ügyként tárgyalni az elmúlt hónapokban felerősödött népességmozgásból fakadó közegészségügyi kihívásokat és további lépésekről fog dönteni - áll a közleményben.