Nem lesz akkora szorítás az ellátókon, és újra belép a tvk fölötti degresszív finanszírozás.
Mély depresszióban van az egészségügy, ám jövőre kicsivel több jut, mint idén: a költségvetés számait nézve nem lesz olyan szorítás az intézményeken és nem lesz olyan szorongató szükséghelyzet – jósolta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az IME mai kontrolling konferenciáján. Persze kérdés, hogy ki tudnak-e tartani addig az egészségügyben dolgozó emberek, kibírja-e a rendszer a sokadik szűk esztendőt. Némi optimizmusra ad okot, hogy az intézmények eladósodottsága „nem szállt el", a tavaszihoz közel hasonló adatokkal találkoztak a legújabb felmérésben, tette hozzá az államtitkár.
A kórházi dolgozók bérrendezését segítheti a HBCs emelése, illetve az, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetése miatti jövedelemkiesést központi forrásból kompenzálják. Rossz hír a nem költségvetési intézményként működő kórházaknak: ez utóbbi nem biztos, hogy szektorsemleges forrás lesz, így elképzelhető, hogy ezek az ellátók nem részesülnek belőle. Az intézmények heterogenitása már a 27,5 milliárd forintos konszolidációnál is gondot jelentett, ugyanis egy uniós direktíva szerint a gazdasági társaságoknak nyújtott támogatás – még ha önkormányzati, állami tulajdonúak is – növeli az eladósodottságot. Végül nagy nehezen sikerült a teljes intézményi kört bevonni a konszolidációba, ám nem mindig lesz képes az államtitkárság a gazdasági társaságok érdekeinek is érvényt szerezni, jelezte az államtitkár.
Egy kérdés kapcsán azt is elmondta, hogy a struktúra átalakítását szolgáló, függőben lévő TIOP pályázatokról hamarosan döntenek. Az uniós fejlesztéseket áttekintve több olyan projektet találtak, amelyet beszállítói érdek határozott meg milliárdos forrásigénnyel – az ilyen gyakorlatnak természetesen vége, szögezte le Szócska Miklós.
A struktúra átalakulásának az alap- és járóbeteg-ellátás lesz a nyertese, ígérte, hiszen arra törekszenek, hogy a definitív ellátások minél nagyobb itt része történjen – mindezt a finanszírozási reform is támogatni fogja.
A csoportpraxisokra az alapellátás fenntarthatósága érdekében óriási szükség van: sok helyen ez az egyetlen megoldás az emberi erőforrás gondokra. Kiemelte a praxisalap létrehozásának fontosságát, hiszen a reális értéken adott/vásárolt kereskedés többszörösen hasznos lenne: az idősödő háziorvos át tudná adni a helyét a fiatalabbnak, megállna a kar elöregedése.
Hogy a betegek se maradjanak ki: a Semmelweis Terv hiányzó eleme a népegészségügyi akcióterv. Formálódik a program, de hiányoznak a kreatív, mindenki számára könnyen értelmezhető ötletek, ismerte el Szócska Miklós. A másik terület a várólisták csökkentése és az ellátók ösztönzése arra, hogy szervezzék, kísérjék a beteg útját az ellátás során.
A 2011-re vonatkozó, várható finanszírozási változásokról Mészáros János, az Egészségügyi Szolgáltatói Adatgyűjtési és Kórházstruktúra Átalakítási Bizottság elnöke beszélt. A járóbeteg-ellátásban három százalékkal emelik az alapdíjat, a teljesítményvolumen-korlát (tvk) feletti teljesítményt degresszíven finanszírozzák: tízszázalékos túllépésig 30 százalékot, tíz és húszszázalékos túllépés között 20 százalékot fizetnek. A fekvőbeteg-ellátásban tízszázalékos túllépésig 30 százalékot finanszíroznak. (Mindezt egyelőre feltételesen kell érteni.)
A teljesítménylimitet (tvk) az intézmények által lejelentett (2009. november és 2010. augusztus között) teljesítmény alapján osztják szét, a 43. kormányrendelet melléklete fogja tartalmazni. A tvk meghatározásakor alapelv volt, hogy egyetlen intézményben sem lehet kevesebb 2011-ben a limit, mint 2010-ben volt.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!