Az OTH új módszertani levelei a multirezisztens kórokozókkal, a fogászattal és dialízissel kapcsolatos teendőket foglalta össze.
Nem csökkent, de nem is nőtt 2012 óta a kórházi fertőzéses esetek száma - derült ki az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) keddi háttérbeszélgetésén. Bár konkrét számok nem hangoztak el, a 2012-re vonatkozó egykori hivatalos jelentés szerint összességében körülbelül 10 ezren betegedhettek meg kórházakban kialakult járványokban, multirezisztens kórokozók által kiváltott kórházi fertőzésekben, Clostridium difficile fertőzésekben (CDI), kórházi véráramfertőzésekben és a periodikus fertőzésekben, így például a sebfertőzésben, illetve az eszközhasználattal összefüggő fertőzésekben.
A keddi tájékoztatón az OTH vezetője szakemberei bejelentették, hogy nemzetközi összehasonlításban is jó a magyar járványügyi biztonsági rendszer, amelynek része az a 3 módszertani levél is, amelyben a multirezisztens kórokozókkal, fogászati és művesekezelésekkel kapcsolatos teendőket foglalta össze a hivatal, s amelyet kedden kaptak meg az érintett intézmények: kórházak, kormányhivatalok.
A háttérbeszélgetésen Szentes Tamás országos tiszti főorvos többek között arról beszélt, hogy bár a korábban az ÁNTSZ-hez tartozó megyei, járási szervezetei elkerültek a kormányhivatalokhoz, jelenleg is együttműködnek, ha a járványügyi biztonsági rendszer megkívánja. Ezt a rendszert persze befolyásolja, hogy jelenleg kérdéses a háttérintézmények sorsa. Szentes Tamás a kórházi fertőzésekről tartott háttérbeszélgetésen olyan biztonságot veszélyeztető tényezőkre is felhívta a figyelmet, mint a klímaváltozás, a migránsveszély és az esetleges terrorveszély.
Hajdú Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ szakorvosa arról a három módszertani levélről beszélt, amelyet kedden, a tájékoztatóval egy időben küldtek szét. A fogászati kezelések és a dialízisekkel kapcsolatos infekciókontrollról már több éve elkészült a módszertan, de szükség volt a megújításra, ezt végezték el most.
A multirezisztens kórokozókkal kapcsolatos módszertani levelet először küldték ki az érintett intézményeknek. Mint a szakember elmondta erre azért is volt szükség, mert, ahogy az egész világon, Magyarországon is egyre nagyobb probléma az alapvetően helytelen antibiotikum használattal, illetve nem megfelelő kézhigiénével összefüggő fertőzések. Ezek megelőzésére, illetve kezelésére dolgozták ki a harmadik módszertant.
Kovács Attila helyettes országos tiszti főorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy azért is nő a kórházi fertőzések kockázata, mert nemcsak az embereknél, hanem az állatoknál is egyre több az antibiotikum használat, ráadásul a fejlett orvosi technológia miatt a fertőzésveszélyt növelő eszközhasználat is magasabb. Ráadásul az idősödő társadalom egyre több krónikus betegséget jelent, tehát több a fertőzésnek a fiatalabbaknál jobban kitett gyenge, idős beteg is.
A helyettes tiszti főorvos azt is bejelentette, hogy a kézhigiéné népszerűsítésének érdekében gyerekek Guinness rekordra is készülnek, az egyszerre legtöbben kezet mosók rekordjára.
Szilágyi Emese, az OTH járványügyi főosztályának helyettes vezetője biztosított mindenkit arról, hogy a hivatal mindent megtesz a járványügyi biztonságért. Ennek érdekében Magyarország számos olyan nemzetközi monitoring rendszerhez csatlakozott, amely pontos adatokat gyűjt a fertőzésekről, ellenőrzi és meghatározza a kézhigiénés szabályokat. A szakember hangsúlyozta nálunk "nagyon erős lábakon" áll a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatgyűjtés az úgynevezett Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), amelynek módszertanát már több mint tíz éve kidolgozták.
Hozzátette, 2012-től ráadásul az intézményeknek már nem önkéntesen, hanem kötelezően kell jelenteniük a fertőzéseket.
A szakember kérdésre válaszolva ezzel, a jelentések kötelezővé tételével magyarázta, hogy 2013-ban szembesültek először azzal, hogy milyen magas a kórházi fertőzések száma. Tehát, korábban is valószínűleg több ezer volt a fertőzés - ahogy arányaiban más országokban is -, de az intézmények önkéntes jelentése miatt ez korábban jóval alacsonyabb szám volt.
Akkor 2013-ban az is nyilvánosságra került, hogy egy évvel korábban 2300-an haltak bele a kórházi fertőzésekbe. Az azt firtató kérdésre, hogy most mennyi lehet a halálos áldozatok száma, Szilágyi Emese azt válaszolta: ezt az adatot is differenciáltan kell kezelni, hiszen az elhunytak valószínűleg több betegségben is szenvedtek. Éppen ezért a fertőzések miatt valóban meghaltak száma ennél jóval alacsonyabb lehetett, körülbelül az említett adat 10-15 százaléka.
Az is szóba került, mi biztosítja, hogy a járványügyi biztonságot célzó, kedden kiadott módszertanokat az intézmények valóban alkalmazni fogják. Szilágyi Emese szerint ez több tényező is garantálja. Egyrészt a levelek alapján a kórházaknak, járóbeteg-ellátóknak ki kell dolgozniuk egy saját, helyi eljárásrendet, amelyet számon kérnek majd rajtuk. Ezen kívül, csakúgy, mint eddig, az egészségügyi hatóság ellenőriz is. "Nem kell félni a betegnek attól, hogy ha kórházba kell mennie!"- tette hozzá.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!