Nem megőrizni, hanem védeni és fejleszteni kell az egészséget a törvénymódosítás szerint.
A tervezett jogszabályváltozások szerint a népegészségügyről szóló fejezetbe bekerül az egészséghatás vizsgálatok szükségessége, a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetése, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv készítése.
A módosítás értelmében valamennyi, a lakosság életét befolyásoló döntés előtt el kell végezni az egészséghatás-vizsgálatot (ehv). Ennek részletszabályait miniszteri rendeletben fogalmazzák meg, ami várhatóan 2012. január 1-jétől lét életbe. Az egészséghatás-vizsgálat a WHO meghatározása szerint „azon eljárások, módszerek, eszközök kombinációja, melyek segítségével egyes programok, gazdasági, szakpolitikai döntések, projektek, népességre gyakorolt várható egészséghatásai, és e hatások populáción belüli megoszlása értékelhető".
A tervezet kidolgozói szerint az Eütv. népegészségügyről szóló fejezete több ponton nem tartalmazza azokat a korszerű fogalmakat, amelyek utalnak arra, hogy az egyén miként fejlesztheti egészségét, továbbá nem hangsúlyozza kellően a közösségfejlesztés jelentőségét. Az „egészségmegőrzés" kifejezést a törvény teljes szövegében javasolják mellőzni, helyette a szövegkörnyezettől függően az „egészségfejlesztés", „egészségvédelem" kifejezéseket javasolják és alkalmazzák.
Kitérnek az Nemzeti Egészségfejlesztési Programra is, amely csak a jog szintjén létezik, tényleges program azonban nincs, ezért javasolják a NEP törlését az Eütv.-ből.
A tervezet foglalkozik a Nemzeti Egészségügyi Tanácsra (NET) vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A NET tevékenységét felül kellett vizsgálni, hiszen a kormányzati struktúra és jogszabályi környezet megváltozott, valamint az új, kibővített szakmai kollégiumi rendszer is felállt (a korábbi 48 szakmai kollégium helyett 60 új tagozat alakult). Az új kormányzati struktúra a kormányzaton belüli párbeszédet és döntéshozást is leegyszerűsítette, hiszen egy minisztériumba integrálódtak a kormányzati egészségpolitika kialakításában és végrehajtásában érintett ágazatok – állítják az előkészítők.
A NET megalakítása óta több olyan jogszabály született (például a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről 2010. évi CXXXI. törvény, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény), amelyek új alapokra helyezik a civil szféra szerepét és részvételét a kormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában. A megváltozott viszonyok között egyértelművé vált, hogy a NET, már összetételéből adódóan sem tudja betölteni az eredeti jogalkotói szándék szerinti funkcióját. A NET tagjainak kiválasztása és egyéb eljárási szabályok körül kialakult viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát.
Az előterjesztők leszögezik, hogy a szakállamtitkárság elkötelezett a betegszervezetek képviseletének javításáért. Ennek érdekében komplex megoldási javaslatot dolgoznak ki, mely kapcsolódik a betegjogi képviselet új rendszeréhez, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) Megalakításához.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!