A hála az orvosokat illeti, s nem az akár extra szolgáltatásokat is finanszírozni kénytelen intézményeket.
Az elmúlt hetekben egyre több kórházból érkezett hír arról, hogy az intézményük számára megszabott teljesítménykorlátot (teljesítmény volumen korlát – tvk) elérve, a halasztható orvosi beavatkozásokat, műtéteket elkezdték későbbi időpontokra csúsztatni. Hallani olyan szakmai véleményeket is, hogy hamarosan a kórházak, klinikák jelentős része erre a kényszerpályára kerül. Holott nem kellene – mondta lapunknak Molnár Attila. Az Országos Egészségbiztosítási Pénzár (OEP) finanszírozási főosztályának helyettes vezetője szerint a gondot az okozza, hogy az intézmények rosszul használják fel a számukra meghatározott teljesítmény mennyiséget. Magyarán: még akkor is a betegek néhány napos kórházi ellátása mellett döntenek, ha az adott orvosi beavatkozás járóbeteg szakellátás keretében is bátran elvégezhető lenne. A rendelkezésre álló statisztikák egyértelműen ezt bizonyítják: miközben ugyanis a kórházak gyors ütemben „elfogyasztják" a fekvőbeteg ellátásra rendelkezésükre álló lehetőségeket, bőven marad a tarsolyukban kihasználatlan járóbeteg kapacitás. Bár ez utóbbi esetben kevesebbet fizet az OEP, mintha kórházi bentfekvő betegen végeznék el ugyan azt a beavatkozást – igaz, a költségek is alacsonyabbak - a főosztályvezető helyettes szerint ez mégis csak többlet bevételt jelent a tvk felett elszámolt teljesítményhez viszonyítva.
A főosztályvezető helyettes úgy véli, a köztudatban torz kép alakult ki a tvk-ról. Sokan úgy gondolják, hogy az OEP színről-színre, minden egyes orvosi beavatkozás fajtájánál meghatározta az elvégezhető kezelések, vizsgálatok, műtétek számát. Holott erről szó sincs. Az intézmények a számukra megállapított éves tvk keretüket egy összegben kapják meg, majd saját döntésükön múlik, hogy mire, mennyit és milyen időbeni ütemezéssel használnak fel belőle. Alaptalanok tehát azok az érvek, miszerint egyes orvosi beavatkozások elhalasztására azért kerül sor, mert az OEP nem biztosít megfelelő keretet, szögezi le Molnár Attila, hozzátéve: a nyári szabadságolásokból adódó ellátási gondok jó munkaszervezéssel megoldhatók, s az ilyenkor megnövekvő várakozási idő szintén nem írható a tvk számlájára.
A rendszer sajátosságából eredően az OEP nem tud közbeavatkozni, csak követi az eseményeket és természetesen ellenőriz tudtuk meg Molnár Attilától, aki úgy látja, a helyi gondok jó része a kórházi menedzsment, s az orvosi kar egymással szembeni kölcsönös kiszolgáltatottságából, érdek ütközéséből adódik. Az orvosok abban érdekeltek, hogy minél jobb, akár extra szolgáltatást is nyújtsanak betegeiknek, akik hálájukat nekik, s nem e szolgáltatások költségeit viselő intézménynek róják le. Többek között ebben is keresendő Molnár Attila szerint a tvk túllépések oka, amire ezen a szinten addig nincs gyógyír, amíg a doktorok egzisztenciája független az általuk „termelt" költségek nagyságától.
A jelenlegi helyzetben az OEP nincs beavatkozó helyzetben, a szolgáltatóknak saját házuk táján kellene meghozniuk a gazdálkodásukat érintő fontos döntéseket, ezt azonban, a várható belső konfliktusok miatt, igyekeznek elkerülni.
Ami a teljesítmény volumen korlát (tvk) sorsát illeti, valami módon fennmarad a jövőben is. A körvonalazódó – ám még végleges formát és jóváhagyást el nem nyert! – elképzelések szerint az ország minden egyes települése, s így minden egyes lakosa számára, szakmánként, kijelölnék azt az intézményt, ahol a gyakran előforduló, akár hétköznapinak nevezhető kezeléseket, műtéteket végeznék, s meghatároznák azt a kórházat, klinikát, esetleg országos intézetet is ahová súlyosabb, magasabb technikai és szakmai felkészülést igénylő betegségeikkel fordulhatnak. Ebben az esetben az egyes intézmények számára rendelkezésre álló tvk-t az ellátási területükhöz tartozó lakosság száma alapján lehet megállapítani.
Az intézmények közötti szelekciót e koncepció szerint maguk a betegek végeznék el. Amennyiben egy szolgáltató ellátási területéről az adott szakmában a betegek többsége nem a kijelölt – javasolt – intézményt keresi föl, úgy a területi ellátási kötelezettség és ezzel együtt a tvk is átkerülhet a betegek által favorizált intézményhez. A tervek szerint ez valódi versenyhelyzetet teremtene, hiszen az érintett intézmények nyilván mindent megtesznek nem csak betegeik megtartása, hanem számuk gyarapítása érdekében is. A javasolt módszer eredményeként egyrészt megkezdődhet a minőségi szolgáltatás nyújtásának versenye, s reális mértékűvé válna a szükséges egészségügyi kapacitás.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!