Ambuláns és egynapos sebészet: miért is ne?

Az elmúlt időszakban – és ezt a megkezdett egészségügyi reform javára kell írnunk – egyre gyakrabban találkoztunk az egynapos sebészet kifejezéssel. Azt azonban nem mondhatjuk el, hogy egyre inkább tájékozottak vagyunk, mit is takarnak ezek a kifejezések. El kell különítenünk az ambuláns sebészet és az egynapos sebészet fogalmát. Főleg azért, mert az egynapos sebészet köre lényegesen nagyobb, mint az ambuláns sebészeté.

Az ambuláns sebészi beavatkozás olyan – többnyire terápiás, de akár diagnosztikus -sebészeti tevékenység, amely nem igényel alapos és részletes kivizsgálást, a beavatkozás után a beteg nem igényel kórházi ellátást, és a beavatkozás után rövid megfigyelés után otthonába bocsátható.  Az egynapos sebészeti beavatkozás ugyancsak sebészeti jellegű terápiás vagy diagnosztikus eljárás, azonban részletes előzetes kivizsgálást igényel, esetenként a belgyógyász és az altatóorvos igénybevételével. A beavatkozás után a beteg 24 órán belüli szakfelügyeletet igényel, melyet egy erre célra kialakított megfigyelőben (fektetőben) tölt el.

Az ambuláns sebészet keretei között elvégezhető beavatkozások jelentős részét hazánkban a sebészeti szakrendelőkben eddig is elvégezték ( tályogfeltárás, körömeltávolítás, bőrkimetszés, bőrvarrat, kisebb plasztikai beavatkozások, szövetmintavétel nyirokcsomóból, végbélrepedés, kizárt aranyeresség műtéte, végbéltükrözés, polipeltávolítás stb.) A beavatkozás feltételei nem voltak szigorúan szabályozva. Mára az engedélyezett beavatkozások köre is bővült és a szabályozás is szigorúbb lett, többek között a beavatkozást végzőnek az adott területen jártassággal kell rendelkeznie és a szakvizsga után csak öt évvel végezheti a tevékenységét.

Az egynapos sebészet az 1970-es évek elejétől világviszonylatban terjedőben van, de hazánkban ezen a területen jelentős lemaradás észlelhető a nyugat-európai és tengerentúli gyakorlathoz képest. Ennek oka, hogy a személyi és tárgyi feltételeknek nem könnyű eleget tenni és az adminisztratív kötelezettségek is meglehetősen bonyolultak a szigorú szabályozás miatt. Ez azonban egyben a betegek nagyobb biztonságát is jelenti.

Kik végezhetik?
Az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozásokat miniszteri rendelet szabályozza. Ennek a célja az, hogy a betegek a lehető legnagyobb biztonságban, szakmailag kifogástalanul legyenek ellátva. A személyi feltételek között szerepel az, hogy ki, milyen végzettséggel és képzettséggel, milyen beavatkozást végezhet, milyen kisegítő személyzettel. A tárgyi feltételek terén előírják a műtő megkívánt felszerelését, ami gyakorlatilag nem tér el egy kórházi műtő felszereltségétől. Az egynapos sebészeti beavatkozásoknak csak egyrészét végzik az úgynevezett magánklinikák, jórészt az elmúlt években bezárt vagy átszervezett kisebb kórházak tértek át a régiójukban az egynapos sebészetre és többnyire ugyanazok az orvosok és munkatársai végzik, akik korábban a kórházi ellátást biztosították.

Kinek jó?
Első sorban a betegnek. Mert rövid a kivizsgálási idő, jelentősen csökken a kórházi fertőzések lehetősége, rövid időt kell a megszokott környezettől, családtól távol maradnia, nem kell napokat töltenie a nem mindig teljes komforttal rendelkező, többágyas kórházi kórteremben. A szigorú előírások miatt a beteg ugyanolyan biztonságban van, és ugyanolyan jó szakmai ellátásban részesül, mint a kórházi körülmények között. És ami nagyon fontos, gyakorlatilag nincs várakozási idő.

A munkából való kiesés ideje is lerövidül, mert az utolsó napig végezheti mindennapi tevékenységét. Hangsúlyozni kell, hogy csak azok a szolgáltatók végezhetnek ilyen beavatkozásokat, akik megfelelő háttérintézettel (kórházzal, klinikával) rendelkeznek esetleges komplikáció esetére.

És jó ez az egészségügyi szolgáltatónak, mert lényegesen több beavatkozást tud elvégezni azonos időegység alatt. És természetesen jó az egészségügyi szolgáltatást finanszírozónak (Országos Egészségbiztosítási Pénztár=OEP), mert a nem elhanyagolható többnapos kórházi kezelés és ápolás idejének költségeit (hotelköltség) megtakaríthatja. Ebben az értelembe jó a társadalomnak is.

Kik részesülhetnek az egynapos sebészeti ellátásban?
Az ambuláns és egynapos sebészi ellátásnak a feltételeit az ellátó részéről részben az egészségügyi törvény, részben miniszteri rendelet szabályozza. Azonban a feltételeknek a beteg részéről is adottaknak kell lenniük. Alapvető a tájékozott, írásos beleegyezés a beteg vagy a törvényes képviselő részéről. Csak akkor végezhető, ha a beteg jó általános állapotban van, a sebészeti, ha szükséges, belgyógyászati és aneszteziológiai vizsgálat alapján a műtéti kockázat minimális és várhatóan a beavatkozás nem jár vérátömlesztést igénylő vérzéssel vagy kórházi megfigyelést, kezelést igénylő társbetegséggel.
A feltételek közé tartozik a megfelelő lakáshelyzet, telefon, otthoni felügyelet és gondozás legalább a beavatkozást követő 48 órán át. Fontos, hogy otthonától a háttérintézmény ( kórház, klinika) személygépkocsival vagy mentővel 30 percen belül elérhető legyen.

Bármilyen komolyabb kockázati tényező ( társbetegségek, elhízás, várhatóan 2 óránál hosszabb műtét, testüreg-megnyitással végzett műtétek / nem számítva a köldök- és lágyéksérvműtéteket /, súlyos cukorbetegség, véralvadásgátló gyógyszerek szedése stb.) esetében nem javasolt az egynapos sebészeti beavatkozás.

Ambuláns és egynapos sebészet keretei között végezhető sebészeti beavatkozások.
Az ambuláns beavatkozások körét röviden a bevezetőben ismertettem. Az egynapos sebészeti beavatkozások jelentős részét a plasztikai beavatkozások képezik, de emellett visszérműtétek, kisebb emlőműtétek, pajzsmirigyműtét bizonyos formája, sérvműtétek is végezhetők. A szövettani vizsgálat lehetőségét biztosítani kell!

A részletes tájékoztatás az egynapos sebészeti beavatkozásokról az egyes szolgáltatók honlapján található meg, mert nem mindegyik szolgáltató végzi a rendeletben felsorolt lehetséges összes beavatkozást.

És a költségek?
Az ambuláns és egynapos sebészeti tevékenység körébe sorolható beavatkozások jelentős része a kötelező társadalombiztosítás terhére történik, kivéve a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokat (főleg esztétikaiakat, pl. orrkorrekció, mellbimbó plasztika, hajátültetés, epilációk, tetoválás eltávolítása...)