MTA: elfogadták az etikai kódexet

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése elfogadta a Tudományetikai kódexet. "A Tudományetikai kódex nem törvény, nem jogi norma, hanem a tudományos kutatói világ erkölcsi önszabályozásának eszköze" - olvasható az MTA 180. közgyűlése elé beterjesztett dokumentum preambulumában.

Mint a kódex kiemeli, a tudomány művelőinek alapvető felelőssége, hogy lefektessék az erkölcsös kutatói munka végzésére vonatkozó alapelveket, rögzítsék az elfogadható kutatói viselkedés kritériumait, továbbá, hogy eljárjanak azokban az esetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy sérülnek a tudományos kutatás erkölcsi alapelvei, illetve etikai vétség gyanúja merül fel.

A kódex meghatározza, hogy kikre terjed ki a hatálya, és megfogalmazza a tudományos kutatás legfontosabb erkölcsi és etikai alapelveit. Azok közé tartozik mindenekelőtt a tisztesség a tudományos célok és a kutatási szándékok ismertetésében, a megbízhatóság a kutatás végzésében, az adatok rögzítésében és közlésében, objektivitás az eredmények értékelésében, a pártatlanság és függetlenség bármely érdekelt féltől vagy csoportérdektől, ideológiai vagy politikai nyomásgyakorlóktól, gazdasági vagy pénzügyi befolyástól, az önzetlen és elfogulatlan részvétel a tudományos közéletben és felelősség az eljövendő tudományos nemzedékek iránt.

Kimondja, hogy a tudományos kutatás szabadsága elvének érvényessége nem jelenti azt, hogy a konkrét kutatási program tervezésének nincsenek korlátai. Ilyenek különösen etikailag megkérdőjelezhető kutatási célok és módszerek esetén vetődnek fel, illetve akkor, ha a tervezett kutatás veszélyeztetheti, károsíthatja az egyént, a társadalmat vagy a környezetet. Kitér a kutatás erkölcsösségére és minőségére, rámutatva: különösen fontos, hogy ne fogalmazódjanak meg irreális célok az adott kutatási témával kapcsolatban, és a kutató ne keltsen megalapozatlan várakozásokat. "Ne a gyors eredményre törekvés és a minél nagyobb számú publikáció születése határozza meg a kutatást" - hangsúlyozza a Tudományetikai kódex.

A kutatás támogatóinak és a külső finanszírozóknak is el kell fogadniuk, hogy a kutató befolyásolás nélkül végzi munkáját. A kódex rögzíti a tudományos eredmények közlésének módját, a tudományos közlemény fogalmát, és azt, hogy az eredményeket elfogulatlanul és teljességükben kell publikálni. Lefekteti, hogy a közleményben fel kell hívni a figyelmet a kísérletek során jelentkező esetleges veszélyekre, nem engedhető meg az adatok önkényes szelektálása, nem szabad elhallgatni a következtetésekkel összhangban nem álló eredményeket.
A kódex szerint a kutatásetikai normák megsértésének legsúlyosabb formái a koholmány (a minden alapot nélkülöző "eredmények" közlése), a hamisítás, a plágium és a személyes befolyásolás. E vétségek súrolják a jogsértés határát.

Foglalkozik a kódex az erkölcsileg kifogásolható viselkedési formákkal és kutatási gyakorlattal is, amelyek szintén alááshatják az emberek tudományba vetett bizalmát. Ilyen egyebek közt a személyiségi jogok megsértése, az adatok helytelen kezelése, a publikálással kapcsolatos vétségek.

Kitér a tudományetikai vétség gyanúja esetén lefolytatandó eljárásra, az etikai vizsgálat alapelveire is. Leszögezi, hogy ha egy kutató etikai vétséget követ el, akkor tette váljon nyilvánossá, a szankciók a cselekmény súlyosságától függenek.