Egészségügy: a tervezett lépések

Konszolidáció - ezzel a szóval foglalható össze a Fidesz programja – írja a lap, melynek értesülései szerint tárgyalások folynak arról, hogy az egészségügy még idén százmilliárd forint körüli többlethez jusson. Szó sincs azonban arról, hogy - a bankkonszolidációhoz hasonlóan - csak beleöntenék a pénzt a rendszerbe.

Új, takarékosságra épülő érdekeltségi rendszert szeretnének kidolgozni, a pluszpénz nagyobb részét ezen keresztül juttatnák el a működtetőkhöz. Az ágazatot vezető államtitkár címének elnyerésére esélyes Szócska Miklós a Semmelweis Egyetem menedzserképző intézetének éléről érkezik. Szócska irányítási módszerét ismerve valószínűsíthető: sosem látott széles rétegeket vonnának be, hogy kitalálják, miként lehetne "feltőkésíteni" az egészségügy betegközeli szintjeit, modern technológiát, szakembereket és pénzt hozva a rendszerbe. (Orvosok százai, ezrei hétvégeken Angliában, Németországban ügyelnek, operálnak, távleleteznek, az ő tapasztalataikat is beépíthetik a hazai gyakorlatba.)

A Fidesz kétharmados többsége megkönnyíti azt a tervet, hogy a konszolidáció részeként növeljék az állami intézmények számát (vagyis az adósság rendezése fejében elkérnék a kórházak működtetési vagy tulajdonjogát az önkormányzatoktól), hogy brit mintára kiépülő nemzeti egészségügyi szolgálatot hozzanak létre. Döntés még nincs erről, de a pártban úgy vélik, mindez a lakosság szempontjából alapvető változást hozna, mert megerősítené a magyar egészségügy leggyengébb pontját, a szervezést. A szolgálat tervezné meg a gyógyulás menetét, a beteg kész forgatókönyvet kapna arról, hol, milyen segítséget kaphat a bajára.

A csapat
Az oktatási, a kulturális, az egészségügyi és a szociális tárca összeolvadásából jön létre a munkaanyagokban Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak nevezett új csúcstárca. (Így NEM-nek kellene rövidíteni, és például a jogalkalmazásban használt kifejezés a NEM-rendelet lenne. Szerencsésebb volna az Emberi Erőforrás Minisztérium elnevezés.)

A csúcsminiszterjelölt, Réthelyi Miklós a Semmelweis Egyetem rendszerváltás utáni első rektora, az ország leghíresebb politikus-orvosdinasztiájának, a Szentágothai családnak a tagja. Emellett nemzetközi rangú anatómus. A 71 éves professzor Orbán kormányának legidősebb tagja lehet; államigazgatási tapasztalata két érintett korábbi minisztériumnál is van - 1990-ben a népjóléti tárca főosztályvezetője volt, 1998 és 1999 között pedig, az Oktatási Minisztérium tudományos főosztályát irányította.

Hasonló indíttatású a humán csúcstárca leendő közigazgatási államtitkára, a minisztérium másik "nagy örege", a már az Antall-kabinet idején is hasonló feladatokat ellátó 63 esztendős Jávor András. A Semmelweis Egyetem informatikai intézetét vezető orvos nem egyszerű bürokrata - 2001 és 2003 között ő vezette a Népegészségügyi Programirodát.

Az egészségügyet államtitkárként Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem menedzserképző központjának igazgatója irányíthatja. A Harvard Egyetem John F. Kennedy kormányzati iskolájában mesterdiplomát szerző 50 éves orvos az intézetében az elmúlt évtizedben kiképzett középvezetői hálózatra támaszkodhat. Szócska és csapata már 2005-ben megkezdte egy új egészségpolitikai csapat kialakítását. A Fidesz vezérkara számára a több-biztosítós modell elleni küzdelem során vált világossá, hogy mindez alternatívája lehet Mikola István szakértői körének.

A csúcsminisztérium
Hátránya: Nagy pénzigényű területeket egyesít, amelyeket csak egy "szupermen" tudna teljességében áttekinteni. A tárca vezetésében túlreprezentált az egészségügy.
Előnye: Számos határterületen gyors intézkedések születhetnek - így az oktatás-egészségügy (iskolai testedzés), a szociálpolitika-egészségügy (szociális okból kórházban kezeltek ügye) és a fogyatékosok oktatása.
A csúcsminiszter és a parlamenti államtitkár (Halász János, Debrecen alpolgármestere) leveheti a protokolláris terheket az államtitkári rangú "kisminiszterekről", ők így a szakmai ügyekkel foglalkozhatnak.

A bukás
A választások során a baloldal teljes egészségügyi stábja kiesett a parlamentből. A szakbizottságot elnöklő Kökény Mihály országos listán elfoglalt hatvanadik helye nem volt elég a mandátum megszerzéséhez. Kiesett a parlamentből Vojnik Mária, a jelenlegi egészségügyi államtitkár, aki pedig korábban háromszor szerzett egyéni mandátumot Nyíregyházán. Az ellentmondásos személyiségű Havas Szófia sem lesz képviselő, ő a több-biztosítós modell elleni harcban Molnár Lajos legfőbb szocialista ellenfele volt, viszont a nevéhez köthető az OPNI, a fővárosi Margit kórház és a Szent Rókus kórház bezárása. Búcsúzik a politikától és mandátumától Molnár Lajos - az SZDSZ egészségpolitikusa nem jelöltette magát a választásokon. Nemzedékváltás történik a Fidesz soraiban is. Gógl Árpád, a korábbi egészségügyi miniszter nem indult a választáson, utódja, Mikola István pedig várhatóan nem kap pozíciót sem a tárcánál, sem a nagy intézmények élén. Parlamenti képviselőként a szakbizottság elnöki székébe ülhet.

A tervezett intérkedések
1. Az egészségügy konszolidálása. Erre a célra mintegy százmilliárd forint áll majd rendelkezésre. A rendszert úgy alakítják át, hogy szereplői a hatékonyság növelésében és a megtakarításban legyenek érdekeltek.
2. A tárca új vezetése széles rétegeket szeretne bevonni a problémák kezelésébe.
3. Az uniós forrásokat átcsoportosítják, csúcstechnológiát telepítenek a szakrendelőkbe, hogy minél több beteget kórházi kezelés nélkül is meg tudjanak gyógyítani.
4. Csökkentik az egészségügyre nehezedő adminisztrációs terheket, ezen a téren azonnali intézkedés várható. Az utóbbi évek jogszabálygyárát leállítják, egy sor rendelkezést megszüntetnek.
5. A kétharmados többség birtokában egységes állami egészségügyi szolgálat kiépítéséhez kezdenek. A meglévő állami intézmények mellé az önkormányzatoktól átvennék a megroppant anyagi helyzetű kórházak, rendelők működtetését is.