NET állásfoglalás a Semmelweis Tervről

A Nemzeti Egészségügyi Tanács megtiszteltetésnek veszi, hogy foglalkozhat a vitaanyaggal. Fontosnak tartja, hogy a kormányzati döntések előtt nyilvánosságra került és ezért érdemben lehet róla nyilatkozni, véleményt formálni. A vitaanyag egyaránt tartalmaz akár újszerő, akár szokatlan elemeket, ill. az egészségpolitikában hosszú ideje napirenden lévı rutin kérdéseket. Jól elválik egymástól a helyzetértékelés, a problémák beazonosítása és a megoldási
lehetőségek, javaslatok áttekintése. A koncepció szakmai igénye jelentős mértékben kiemelkedik az elmúlt időszak hasonló jellegű egészségpolitikai programiratai közül.

• A NET hiányolja, hogy nem szerepel az anyagban egy alapos, lényegre törő megvalósíthatósági tanulmány, ill. ezzel kapcsolatos elképzelés. Javasolja, hogy ennek jövıbeli megformálása kapcsán az egészséggazdaságtani szakterületnek az elmúlt tett megnyilvánuló megállapításait is vegyék figyelembe.
• A NET a jelenlegi erıforrásokat nem tartja elegendőnek ahhoz, hogy az egészségügy a továbbiakban a jelenlegi ember és eszközállománnyal megfelelően tudjon működni. Orvos, ápoló, eszköz hiány van, bár ezekre utalás történik az anyagban, de a NET minél előbb szeretné látni, hogy milyen pénzügyi, anyagi források állnak rendelkezésre a közeljövőben a hiánypótlásra.
• A NET a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesülete javaslatainak
figyelembe vételével hangsúlyozza, hogy a betegszállítást külön kezeljék a sürgősségi mentő szállítástól. Erre vonatkozóan az elmúlt évben már történtek egyeztetések, ezek figyelembe vételét mindenképpen javasolja.
• Az alapellátás kiépítését, megerősítését, szakfelügyeletét megyei szinten tudja támogatni a NET, míg a progresszív betegellátás sok esetben meghaladja a megyei szintet. A progresszív ellátási szintek újragondolását a NET támogatja, az a megyei szinten szerveződő alapellátásból kell, hogy kiinduljon. A progresszív ellátás átszervezésének következményeit és anyagi feltételeit meg kell teremteni.
• A NET fontosnak tartja a szűrés, megelőzés problémájával való foglalkozást és ennek kapcsán a sokszor emlegetett, átalakított, de igazán nem finanszírozott népegészségügyi programok kérdését is.
• A NET a szakmai ellátás felügyeletével továbbra is az ÁNTSz-t látja
legalkalmasabbnak megbízni. Foglalkozni kell a szakfelügyeleti rendszer
újragondolásával, kiépítésével és az országos intézetek helyének
meghatározásával.
• Lehetőség szerint támogatni kell azt, hogy az OEP ne csak a beavatkozásért fizessen, hanem szem előtt kell tartani a gyógyulást is, mely célja a gyógyító folyamatnak, annak sajátos finanszírozását is meg kell oldani. Ugyanígy fontosnak tartja a NET, hogy minél előbb, minél több esetben a prevenció finanszírozása is elıtérbe kerüljön, mely a későbbi betegség okozta finanszírozási nehézségeken enyhítene.
• Rendkívül fontosnak tartja a NET az egészségre nevelés, az iskolákban az egészségtan oktatásának újragondolását és maximális támogatását.
• A NET véleménye szerint az egészségügyi ápolással és a szociális
gondozással foglalkozók kompetenciája, összemosása szakmai szempontból nem kívánatos.
• Javasolja a NET, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium programja, a
Gyógyító Magyarország és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium programja a Gyógyuló Magyarország között minél előbb jöjjön létre összhang.
• A NET összetételéből fakadóan és a havi rendszerességgel tartott tematikus ülései olyan fórumot teremt a szakemberek és a civil szervezetek között, amit a Terv is igényel. A NET javasolja, hogy az anyagban konkrétan is fogalmazódjon meg a NET helye, szerepe. Ez üzenetet ad civil szakmai szervezetek és a betegszervezetek számára, és lendületet, hogy van értelme gondolataikat összegyűjteni és továbbítani. A NET önmaga is megjelölte azokat a területeket, ahol érdemi támogatást tud nyújtani.

A Nemzeti Egészségügyi Tanács törvényes lehetőségei a Semmelweis Terv kivitelezésének elősegítésében:
1. Testületi állásfoglalások a Nemzeti Konzultáció keretében
2. A Semmelweis Terv megvalósításához rendelt cél- és eszközrendszer felhasználásának figyelemmel kísérése
3. A Népegészségügyi Program tárcaközi koordinálása
4. Résztvétel a programalkotás menetében a témához illeszkedő szakértői körünk közreműködésével
5. Vitás kérdésekben konszenzus létrehozása a társadalmi és szakmai
szervezetekkel
6. A betegközpontú ellátást érintő intézkedések (szolgáltatások, várólisták, betegutak, hálapénz, betegjogok, betegszállítás, gyógyszerellátás, stb.) hatásának visszajelzése
7. A szükséges egészségügyi ellátáshoz való lakossági hozzáférhetőség esélykülönbségeinek feltárása és kritikája
8. Az egészségkárosító társadalmi jelenségek elleni kormányzati és társadalmi fellépés összehangolása
9. Döntés-elıkészítés az Uniós források felhasználásában és elosztásában