Önkéntes egészségpénztárak: látszik a válság

Intenzívebben használták fel megtakarításaikat az önkéntes pénztártagok 2009-ben, mint az előző években - derül ki az Egészségbiztosítási Felügyelet összehasonlító elemzéséből, melyet ma hozott nyilvánosságra. A 37 működő pénztár a felnőtt lakosság több mint 10%-a számára nyújt szolgáltatásokat. 2009-ben már szinte valamennyi pénztár kínált valamilyen prevenciós lehetőséget tagjai számára, a készpénzkímélő elektronikus egészségkártyás vásárlások aránya pedig átlépte az 50%-os határt.

Az önkéntes egészségpénztári szektor 2008-ban és 2009 első félévében is dinamikusan növekedett: a pénztárak által kezelt vagyon elérte az 50 milliárd forintot. 2008-ban az egészségpénztári befizetések még közel négymilliárd forinttal meghaladták a kiadásokat, 2009 első felében viszont a kiadások elérték a befizetések szintjét, ami minden bizonnyal a gazdasági válság hatásával is magyarázható.

A szektor taglétszáma a 2007 végi 730 ezerről 2009 közepére közel 900 ezerre emelkedett. A pénztártagok 16 éven felüli lakossághoz viszonyított aránya országos szinten 10,5%; az arány továbbra is Fejér és Komárom-Esztergom megyékben a legnagyobb (16,8% és 16,1%).

Megjegyzendő azonban, hogy a teljes egészségpénztári tagság egyhatoda a vizsgált időszakban ténylegesen nem használt egészségpénztári szolgáltatást (nem jelenik meg részéről sem befizetés, sem vásárlás).

Az átlagos egyéni befizetés éves szinten 70 000 Ft. A működési költségek levonása után ennek átlagosan 90,5%-át költhetik el a pénztártagok egészségügyi termékek és szolgáltatások vásárlására, de e tekintetben vannak különbségek az egyes pénztárak között. A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlások az összes kiadásnak értékben háromnegyedét, darabszámban pedig közel 90%-át képviselték 2008-ban és 2009 első felében (2007-ben a hasonló adatok 66% és 85% voltak).

A pénztárak szolgáltatói szerződéseinek 23%-a fogorvosi rendelőkkel, 17%-a gyógyszertárakkal, míg 12%-a gyógyászatisegédeszköz (GYSE)-szaküzletekkel teremt kapcsolatot. A pénztárak tagjai számára nyújtott szolgáltatói kedvezményekről a pénztárak kétharmada tudott adatot szolgáltatni. Ezek tükrében elmondható, hogy míg a gyógyszertáraknak mindössze 1%-a nyújt átlagosan 2% körüli kedvezményt, addig a GYSE-szaküzletek és a fogorvosok 30%-a nyújt átlagosan 7-8%-os kedvezményt az egészségpénztári tagoknak a listaárakhoz képest.

Egészségpénztári kártyát a pénztárak 60%-a biztosít tagjai számára (2007 végén ez az arány még csak 50% volt), s ezek majdnem mindegyike POS-terminálon keresztüli és telefonos autorizációs fizetésre is alkalmas. A terminálon keresztüli fizetés 2009-re egyértelműen dominánssá vált a telefonos autorizációs és készpénzes módozatokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy immáron a vásárlásoknak csak kevesebb mint a felében kell a pénztártagoknak számla ellenében utólagos elszámolást és visszatérítést kérniük. Az egészségpénztári kártyák érvényessége 2-5 évre szól. Az egy évre számított kártyadíjak átlagos értéke 553 forint/év.

Az egészségpénztárak 84%-a rendelkezik honlappal, amelyeken kivétel nélkül megtalálható a legfontosabb pénztári dokumentumok (pl. az alapszabály vagy a belépési nyilatkozat).

A Felügyelet pozitív fejleményként értékelte, hogy 2009-ben szinte valamennyi egészségpénztár elindított vagy továbbfejlesztett a tagjai számára valamilyen prevenciós tevékenységet, programot, mely remélhetőleg a tagok egészségügyi állapotának érzékelhető javulásában jelenik majd meg. A Felügyelet ugyanakkor kívánatosnak tartaná, ha a pénztárak tovább pontosítanák a szerződött szolgáltatókról vezetett nyilvántartásaikat, valamint még nagyobb figyelmet fordítanának a prevenciós szolgáltatások népszerűsítésére.

Az elemzés itt olvasható