A sebészet egy része mégis megmarad az óbudai Szent Margit Kórházban.
 |
Mint lapunkban többször hírt adtunk róla, a szülészet-nőgyógyászat mellett megszüntetésre ítélték az óbudai intézmény 40 ágyas sebészetét is, ahol egyébként a fővárosi IBD (gyulladásos bélbetegségek) centruma működött. Igaz, erről nem a minisztérium döntött, még csak nem is a Közép-magyarországi Regionális EgészségügyiTanács (RET), hanem néhány fővárosi kórházigazgató egy-két informális összejövetelen. E tanácskozások szépséghibája többek között az volt, hogy „elfelejtették" meghívni azoknak a fekvőbeteg intézményeknek a vezetőit, akiktől ágyakat vettek el. A minisztérium pedig nem teketóriázott, áldását adta az ily módon kialakított, felettébb érdekes struktúrára. Az eredményt tekintve nehéz eldönteni, hogy ezt figyelmetlenségből, hozzá nem értésből, vagy viccből tette. Kiderült ugyanis, hogy a Dél-budaiak ellátásáért felelős, súlyponti Tétényi úti kórházban sebészeti műtétre váró, XXII. kerületi betegek altatását a Közép-budai Szent János Kórházban kellene abszolválni. Ugyanehhez a kórházhoz soroltak tüdőgyógyászati betegeket is, miközben ilyen jellegű osztálya nincs is.
A budai oldalon legrosszabbul a főváros tán legnagyobb, s legnépesebb kerületének lakosságát, valamint az óbuda környéki – nem egy, mára várossá fejlődött – agglomerációs települését ellátó Szent Margit Kórház járt. Elvitték híres és modern szülészetét, s felszámolásra ítélték sebészetét is. Ezzel a „mozdulattal" arról is döntöttek, hogy a Szent János Kórház 55 szülészeti-nőgyógyászati ágyon – s ez már az emelt férőhely! – 451 ezer nőt lásson el. De nem járnak jobban a sebészeti beavatkozásra várók sem. Információink szerint, itt 67 férőhelyre jutna majd 400 ezer ember. S még az sem biztos, hogy megmarad a Margit igen jó hírű gasztroenterológiai belgyógyászati osztálya.
A legújabb elképzelések szerint ugyanis a budai gyermekkórházat, valamint a Margitot a Szent Jánoshoz csatolnák, mint annak telephelyei. A gasztroenterológiát azonban végig kell gondolni – mondta lapunknak Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyi bizottságának elnöke -, mivel ilyen osztály a Szent Jánosban is van.
A Margitban sokáig abban bíztak, hogy amennyiben a János Kórház valóban magas színvonalon, zökkenőmentesen kíván eleget tenni súlyponti szerepének, szüksége lesz egy a „keze alá dolgozó", több szakmás területi kórházra. Másfajta koncepció győzött, ám hogy milyen, azt az általunk megkérdezett szakemberek is csak találgatják. Sokan már eleve azt sem értik, hogy miért a pavilonos jellege miatt egyre drágábban fenntartható, igen leromlott állapotban lévő, legfeljebb több milliárd forintért felújítható Szent Jánosba telepítenek osztályokat modern, tömbkórházból, például a Margitból, ahelyett hogy lakatot téve e 19. századi ispotályra, osztályait a közeli – szintén sokkal modernebb – Kútvölgyibe, illetve a Margitba telepítették volna. A szakmai feltételek közötti különbségről csupán annyit, hogy a János – Szolnoki Andrea szerint két éve felújított – szülészeti-nőgyógyászati osztályán nincs olyan műtő, ahol a császármetszést elvégezhetnék. A sebészeten nincs szeptikus, illetve aszeptikus műtő, a légkondicionálás pedig „nyisd ki az ablakot" elven működik. Bár a Margit szülészeinek mindegyike felajánlotta az általa gondozott kismamának, hogy levezeti szülését a Jánosban, azok köszönettel hárítanak, s a város egyéb, egyelőre még megmaradt szülészetén próbálkoznak.
A telekspekuláció nem jöhet szóba, hiszen a János hét hektárja – kiürített felső részével! – sokkal értékesebb, mint az elegánsnak és divatosnak egyáltalán nem nevezhető, nagyforgalmú Bécsi út mellett fekvő óbudai kórház. Volt aki arra tippelt, „megszabadítva" a ráfizetéses műtéti szakmáktól, a belgyógyászattal, s jó hírű ápolási részlegével akár vállalkozásba is adható a Margit, szép bevételt biztosítva kezelőinek. Ez viszont azért sántít, mert hova tennék azt a 400 ezer onkológiai beteget, akik most – a területi leosztás révén – a Margithoz tartoznak. S persze sok szó esik arról is, hogy szimpla emberi nagyotakarás áll az egész kafkai történet hátterében. Ki tudja?…
A nagy ágyosztozkodásban azonban arról megfeledkeztek, hogy a Margitban működik egy olyan sebészeti team, amelyik az öt-hat évente műtétre szoruló Crohn, illetve a fekélyes vastagbél gyulladásban (colitis ulcerosa) szenvedő betegek centruma. E műtétek ötven százalékát itt végzik, további 40 százalékát Veszprémben, a fennmaradó részt pedig az ország különböző kórházaiban. Nem véletlenül írt nyílt levelet a szakmai kollégium a sebészet érdekében, s járt egészségpolitikustól egészségpolitikusig Ódor Beáta, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Közhasznú Egyesületének elnöke. Tőle tudtuk meg azt is, hogy e betegségeket nehezen ismerik fel, s műtéti kezelésük is igen bonyolult. A colitis ulcerosaban szenvedőknek például eltávolítják a teljes vastagbelét, s ezt olyan színvonalon végzik, hogy a paciens a továbbiakban nem szorul sem gyógyszerre, sem stoma-zsákra.
A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Közhasznú Egyesülete pénteken levet adott át az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárának, hogy vizsgálják felül a Szent Margit Kórház sebészeti osztályának megszüntetéséről hozott döntését. A levelet Horváth Ágnesnek, a minisztériumot jelenleg irányító államtitkárnak címezték és akarták átadni, ám azt Rapi Katalin szakállamtitkár vette át a épülete előtt. Rapi Katalin közölte: megvizsgálják az egyesület kéréseit, és igyekeznek segítségükre lenni. Arról azonban, hogy mikor kapnak választ, a betegegyesület nem kapott ígéretet.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!