Parlamenti krónika: nyugdíj, egészségügy

Az Országgyűlés keddre virradó éjszaka lefolytatta a nők negyvenévnyi jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulását megalapozó jogszabály részletes vitáját, valamint önkormányzati és egészségügyi tárgyú törvények módosításának részletes vitájára is sort kerített.
Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában Nemény András az MSZP azon javaslatára hívta fel a figyelmet, amelynek alapján negyvenévnyi szolgálati idő után a férfiak is nyugdíjba vonulhatnának. Mint mondta, ezzel a módosítással az indítvány nem volna diszkriminatív.

Az ugyancsak szocialista Varga László ugyanezt a módosító javaslatot ismertetve kifejtette: a kormánypártok a választási kampányban azt ígérték, hogy megteremtik a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásának feltételeit. Ezzel szemben - folytatta - a benyújtott törvényjavaslat szűkebben határozza meg a jogosultak körét, így hozzávetőleg 30 ezer nő helyett csak 6-7 ezer élhet ezzel a lehetőséggel, mivel a jogosultsági időbe nem számítanak bele a többi között az egyetemi évek.

A felszólaló kormánypárti képviselők - a fideszes Babák Mihály és a kereszténydemokrata Puskás Tivadar, Nagy Kálmán - válaszul azt hangsúlyozták, hogy az ország lehetőségei jelenleg erre a törvénymódosításra adnak lehetőséget.

Gyenes Géza (Jobbik) felszólalásában azt indítványozta, hogy az egészségügyi alkalmazottak esetében a napi rendes munkaidőt követően ügyeletben töltött időt is számítsák be a jogosultsági időbe.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár zárszavában cáfolta, hogy a kormánypártok negyven év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulást ígértek volna. Elmondta: a kormány támogatja Szűcs Erika (MSZP) javaslatát, amely szerint a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő nők esetében a gyermekneveléssel igénybe vett jogosultsági idő 8 helyett 10 év lenne. Hozzátette, hogy e javaslatot - kapcsolódó módosító indítványként - a szocialista politikus a Fidesz-frakció két, fogyatékkal élő képviselőjével együtt fogja újból benyújtani, amit példaértékűnek nevezett.

Részletes vita az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Kiss Sándor (Jobbik) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításának részletes vitájában pártja gyógyszertárakkal kapcsolatos módosító javaslatait ismertette. Kiemelte: nem engednének olyan összefonódást, amelynek következményeként ötvenezer lélekszám alatti településen kettő vagy több patika egy vállalkozás irányítása alá kerülne.

Szorgalmazta, hogy csak a jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt patikusokat tiltsák el a hivatástól, a felfüggesztett büntetésre ítélteket ne. Kezdeményezte továbbá, hogy a reklámozási tilalom terjedjen ki a kizárólag a vényre kiadható és társadalombiztosítási támogatásba befogadott tápszerekre is.

Szilágyi László (LMP) arról a módosító javaslatáról beszélt, amelynek értelmében a közforgalmú gyógyszertár szakmai vezetőit elővásárlási jog illetné meg a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság többi tulajdonosai részesedésének értékesítése esetén.

A fideszes Hollósi Antal Gábor arra hívta fel a figyelmet, pártja módosító indítvánnyal teremtené meg az egészségügyi dolgozók fokozottabb büntetőjogi védelmét, kimondva, hogy feladatukkal összefüggésben közfeladatot ellátó személynek minősülnek.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár zárszavában azt mondta: a módosító javaslatok között a patikavilágot és az egészségügyi dolgozó védelmét garantáló indítványok is vannak, ezeket a kormány várhatóan támogatni fogja.