Ha lenne egy telepatológiai országos hálózat, a patológusok az interneten keresztül diagnosztizálhatnának.
A világon az elsők között volt Magyarország a digitális mikroszkóp, a digitális patológia kifejlesztésében és így annak a lehetőségnek a megalapozásában, hogy a távradiológiához hasonlóan, a patológusok, akár több száz kilométerre az eredeti szövettani mintától diagnosztizálhassanak, konzultálhassanak az interneten keresztül. Ennek ellenére, - sőt annak ellenére, hogy egyre nagyobb az országban a szakemberhiány -, a fejlesztés óta eltelt több mint tíz évben sem sikerült kialakítani a távpatológiához szükséges országos hálózatot.
Dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese szerint legalább az orvosegyetemeket és az onkológiai centrumokat össze kellene kötni a patológiákkal, hiszen a daganatos betegségeknél létszükséglet a pontos diagnózis. Azonban az ehhez a fejlesztéshez szükséges pénzt eddig nem tudták előteremteni.
A Semmelweis Egyetemen csütörtökön és pénteken kétnapos nemzetközi konferenciát tartanak arról, hogy Európában milyen tapasztalatok vannak a digitális patológiával kapcsolatban. A rektorhelyettes a konferencia szünetében elmondta, hogy például Svédországban és Norvégiában, ahol talán még nálunk is nagyobb a szakemberhiány, két-három év alatt kiépítették azt az országos hálózatot, amelynek révén azokban a kórházakban is tökéletes szövettani elemzést kaphatnak, ahol nincs patológus.
Magyarországon körülbelül 250 patológus dolgozik, Tímár József szerint legalább még egyszer ennyire lenne szükség. Ahhoz, hogy ezt az ideális létszámot elérjék, nagyon sok képzésre, és több mint tíz évre lenne szükség. Épp ezért a problémát csak a másik lehetőséggel, a táv-, illetve a digitális patológia kiterjesztésével lehet a rektorhelyettes szerint megoldani. Úgy vélte, ez a módszer ráadásul az ellátás területi egyenlőtlenségeire is választ adhatna. Mint mondta, „virtuális munkacsoportok" alakulhatnának, amelyekben a patológusok a számítógépen keresztül lennének jelen. Egy országos hálózaton keresztül olyan konzultációkra nyílna lehetőség, amely biztonságosabbá, pontosabbá tenné a diagnózist és így a terápia is sokkal hatásosabb lehetne.
A rektorhelyettes elismerte, hogy mindehhez nagy fejlesztésekre lenne szükség, hiszen nem elég megvenni a csúcstechnológia eszközeit, nagy informatikai fejlesztéseket is végre kellene hajtani. Ugyanis a digitális patológiához nagy sebességű internet kell, ez pedig még az onkológiai centrumoknál sem áll teljes körűen rendelkezésre. A négy orvosegyetem, a mintegy tucat onkológiai centrum és a körülbelül 60 patológiai központ összekötése azonban nem teljesen lehetetlen. „Sajnos nem álmodhatunk állami támogatásról, de talán uniós forrásból összejön az ehhez szükséges egymilliárd forint" – mondta Tímár József.
A digitális patológia egyébként távoli rokonságban áll a digitális képalkotó diagnosztikával, a CT, MR felvételek digitalizálásával. Annyiban azonban más, hogy a digitális patológiánál, a mikroszkóp és a digitális kamera összepárosításánál legalább százszor nagyobb tárhelyre van szükség. Az egybeépített digitális csúcskamera egyébként másodpercenként ötszáz képet tud készíteni a szövetről, egy körömnyi mintáról például több ezret. A hozzátartozó szoftver pedig olyan képet alakít ki ezekből a részletekből, amely talán még a hagyományos mikroszkóppal készített képnél is pontosabb. Ráadásul a digitálisan rögzített mintát többféleképpen, és hatékonyabban lehet vizsgálni, mint a hagyományosan elemzett szövetet. Például megfelelő programmal pillanatok alatt ki lehet számolni a mintában lévő daganatos sejtek százalékos arányát.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!