A laparoszkópos eljárások többletkiadását a HBCs-ben meg kellene jelentetnie az OEP-nek.
Hosszabb a betanulási idő, drágább a műtéti eljárás az egyszer használatos eszközök miatt, ám a jövő mindenképpen a laparoszkópos sebészeté, szögezte le az IME-META nemrégiben tartott konferenciáján előadásában Krenyácz Éva szakmai és pénzügyi elemző, aki dr. Benedek Zsófiával, a Bajcsy-Zsilinszky kórház sebész szakorvosjelöltjével a kolorektális sebészeti eljárásban a laparoszkópos és a nyitott műtéti eljárásokat hasonlította össze
Mindkét műtéttípust az OEP azonos összeggel finanszírozza, ezért nem csoda, ha a kórházakban a hagyományos eljárást végzik jellemzően, akkor is, ha a modernebb technikának számos, közismert előnye van a műtét utáni életminőség javulása szempontjából. A beteg ugyanis rövidebb idő alatt felépül, kevesebbet kell a kórházban tartózkodnia, kevesebb fájdalmat kell elviselnie, kevesebb gyógyszert kell szednie és hamarabb munkába tud állni.
A nemzetközi adatok közül az egyik, többéves kutatás alapján például arra mutat rá, hogy a vastagbél daganattal operált betegek körében a hegsérv kialakulásának esélye kétszer akkora a nyitott eljárásnál, mint a laparoszkóposnál, sőt: ha teljesen szövődménymentes a laparoszkópos eljárás, akkor tizedannyi sérv alakul ki, mint a hagyományos műtétnél.
Nehezebb volt hazai adatokhoz jutniuk a fiatal kutatóknak. Az egyik fővárosi kórház általános sebészeti osztályának műtéti eljárásait vizsgálták 2011 első kilenc hónapjában: 1909 sebészeti beavatkozás végeztek a 75 ágyas osztályon. Az összes műtétből 108 kolorektális beavatkozás volt, meghatározó többsége hagyományos eljárással, laparoszkópos csupán elvétve akadt.
Számításaik szerint a laparoszkópos vastagbél műtét átlagosan 574 ezer forintba került, míg ugyanezért hagyományos eljárással kevesebb, mint felét, 280 ezer forintot kellett költeni, az OEP pedig egységesen 456 ezer forintos finanszírozást nyújtott. A laparoszkópos végbélműtétnél 726 ezer forintos kiadást számoltak, a hagyományosnál 434 ezer forintot. Az OEP ebben az esetben 467 ezer forint finanszírozást nyújtott. A pontos műtéti költségek kiszámításához hiányzott az egyedi műtéti esetek alapján felmerült költségek nyilvántartása – erre már van nemzetközi példa.
Az egyszer használatos eszközök miatt a laparoszkópos eljárásnál 300 és 460 ezer forint között keletkezik kiadás, ugyanakkor a hagyományos eljárásnál ez jóval kisebb, mindössze 15 ezer és 170 ezer forint közé tehető. A kutatók szerint azonban nem szabad önmagában szemlélni a kiadásokat, mert melléjük kell tenni a rövidebb ápolási időt, kórházi tartózkodást, a kedvezőbb élettani hatásokat, amit persze nem egyszerű számszerűsíteni. További elemzéseket tartanak ezért szükségesnek a témakörben, s javasolják, hogy az OEP ösztönzésként korrigálja a műtetek finanszírozását, s jelenítse meg a HBCs-ben az egyszer használatos műszerek költségeit.
Szintén fontos lenne a sebészek képzését támogatni a technika biztonságos elsajátításában. A jelenlegi finanszírozási rendszerben „rázárják az ajtót" az intézményekre, mert nem teszik lehetővé azoknak az eljárásoknak az alkalmazását, amelyeket a szakma szabályai megengednek, összegezte tapasztalataikat Krenyácz Éva.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!