Nem a külföldi, hanem a sürgősségi osztályon kínált munkáért mennek el a mentősök.
A mentősnek készülők harmadának alkalmatlansága a pályára csak a főiskolai képzés alatt derül ki. Ezért a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánja ezen a szakon mielőbb bevezetné a felvételi, illetve az alkalmassági vizsgát. Mészáros Judit erről szombaton sajtótájékoztatón beszélt egy, a mentődolgozók képzésének, kompetenciáinak és életpályájának fejlesztéséről szóló konferencia szünetében Budapesten.
Mint mondta, sokan vannak, akiknek a különböző kórházsorozatok miatt megtetszik ez a pálya. Ha viszont a képzés során "éles helyzetben" kell helytállniuk, kiderül, hogy alkalmatlanok rá. Ezért a négyéves főiskolai szintű mentősképzésnél, ha rajta múlna, már "ebben a pillanatban" bevezetnék az alkalmassági vizsgát - fogalmazott Mészáros Judit.
Ezzel együtt a "megrendelő" - ez esetben az Országos Mentőszolgálat - elvárásai alapján alakítják a képzést. Emellett a sürgősségi betegellátásban használt eszközök, technikák is folyamatosan fejlődnek. Ezért is fontos, hogy - mint a szombati konferencián is - folyamatosan egyeztessenek arról, hogy egy mentődolgozó munkájához milyen tudás, illetve képességek megléte szükséges.
Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója megjegyezte: reméli, hogy minél előbb megvalósul az a régi szándék, amelyet az ágazatvezetés a Semmelweis Tervben is célként tűzött ki, hogy a jövőben a mentődolgozók ne csak az esetkocsikon, hanem forgórendszerben a kórházak sürgősségi osztályain is dolgozhassanak. A főigazgató szerint ezáltal megfékezhető lenne a mentődolgozók elvándorlása is .
Mint Mártai István elmondta, néhány főállású mentős most is dolgozik más jogviszonyban sürgősségi osztályokon, vagyis a gyakorlat már létezik, de rendszerszintű kiterjesztésére lenne szükség. Úgy véli, a pálya vonzóbbá válna, ha a mentődolgozók kompetenciái, feladatkörei bővülnének, hiszen ezáltal lehetőségük lenne arra, hogy végigkövessék betegük útját, ami a mentőknek fontos tapasztalatot, illetve tudást jelentene, és a betegellátást is hatékonyabbá teheti.
Azt egyelőre nem tudni, mikortól működhet majd az új forgórendszer, hogy a mentődolgozók a sürgősségi osztályokon is dolgozhassanak.
Az OMSZ főigazgatója elmondta: a szombati konferencián a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának dékánjával, valamint a Magyar Oxyológiai Társasággal is arról egyeztettek, hogy a mentők képzésébe építsék be a sürgősségi osztályokon szükséges ismereteket is.
Kérdésre válaszolva Mártai István azt is elmondta: az Országos Mentőszolgálat mintegy hétezres állományából több mint háromezer embert érint a bérkompenzáció. Az elmúlt héten minden érintett munkaszerződését módosították, a következő bérszámfejtés ez alapján történik majd.
Az Országos Mentőszolgálatnál bíznak abban, hogy az üzemanyagárak a továbbiakban már nem fognak növekedni, és "nyugodtan vágnak neki az évnek". A 37 új, sárga színű mentőautóból a jövő héten már az utolsó darabok is szolgálati helyükre kerülnek - mondta Mártai István.
Németh Gábor (j), Kozma Győző (j2) és Erdélyi Zoltán, az Országos Mentőszolgálat 308.-as esetkocsijához kísér egy férfit a X. kerületben. A központi költségvetés 850 milliós forrásából vásárolt 37 jobban látható sárga színű esetkocsit. Az ország minden megyeszékhelyén lesz majd az új autóból, a továbbiak elosztásánál pedig azt vették figyelembe, hogy mely területeken a legnagyobb az esetkocsik használata. MTI Fotó: Kovács Tamás