Közel egymilliárd forintos uniós támogatással valósul meg a négy alprojektre épülő program.
Egészségfejlesztési szakmai hálózatokat hoznak létre közel egymilliárd forint uniós forrásból – jelentették be ma a TÁMOP-6.1.1. projekt nyitórendezvényén az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon. A hálózatok az egészségfejlesztést, az egészségtudatos magatartás ösztönzését segítik négy területen, amelyet négy alprojekt foglal magában: felsőoktatás, népegészségügy, iskolaegészségügy és egészségfejlesztő kórházak.
A projektgazdák: a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). Török Krisztina, a NEFI főigazgatója egy WHO rendezvényről érkezve elmondta, a középtávon Kelet-Európára fókuszáló nemzetközi szervezettel lényegében azonos célokat fogalmaztak meg a projektben. Rengeteg a feladatuk, tette hozzá, hiszen drámai különbségek mutatkoznak nálunk a halálozásban iskolázottság, lakhely szerint.
A szakmai hálózatok feladata, hogy a négy alprojekten keresztül az egészségfejlesztés különböző megvalósítási területeit fejlesszék. Így például a felsőoktatási alprojektben szeretnék elérni, hogy az egészséges életmód, az egészségfejlesztés elvei a hallgatói kultúra részévé váljanak, s kidolgozzák az egészségfejlesztő egyetemi modellt is.
A népegészségügyi alprojektben egységes lesz az egészségfejlesztési programok minőségbiztosítási rendszere, a korábban létrejött Egészségfejlesztési Irodák pedig egységes rendszerben jelentenek majd, szakmai-módszertani anyagokat kapnak állapotfelmérési és egyéni tanácsadási tevékenységükhöz kapcsolódóan. Létrehozzák a Népegészségügyi Hálózati Központot is.
A köznevelési alprojektben Iskola-Egészség Központot hoznak létre, felmérik a jelenlegi egészségfejlesztési rendszert, szakmai, módszertani útmutatót dolgoznak ki az egészségismeret oktatás megvalósításához.
A negyedik alprojekt a kórházakat érinti: az egészségfejlesztési munka iránt elkötelezett kórházakat hálózatba szervezik, s az egészségfejlesztést a minőségfejlesztési rendszer részévé teszik.
Szeretnék elérni, hogy az egészségfejlesztés átfogó módon érvényesüljön az ellátórendszerben. A betegeket aktív partnerré kívánják tenni a kezelés során a megfelelő információk átadásával. S miután a kórház nemcsak gyógyító intézmény, hanem munkahely is, az ott dolgozók számára egészségesnek és biztonságosnak kell lennie – ez utóbbi feltételek megvalósulását is támogatja a program.
Új szerepben jelennek meg a kórházak, amelyeket jobb volna egészségháznak hívni, fogalmazott előadásában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Egy WHO-felmérésre utalva elmondta, hogy az egészségműveltség összefüggésben van az életkorral, az iskolázottsággal, az anyagi jóléttel. Úgy vélte, az egyre komplexebb felépítésű egészségügyi rendszerben komoly feladat a tájékozódás a betegek és a hozzátartozók számára, s gyakran nem tudják értelmezni az egészségügyi dolgozók információit, így az egészségügyi dolgozók kommunikációjának fejlesztése is az alprojekt egyik célja.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!