Kiválóak a szakmai mutatók, de tragikus a pénzügyi helyzet az Országos Kardiológiai Intézetben.
Az ország legnagyobb, valamennyi kardiológiai szakmát integráló szívgyógyászati központja a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI). Az IME X. jubileumi kongresszusán dr. Ofner Péter főigazgató számolt be tapasztalataikról.
Az intézet hat megye és a főváros lakóinak biztosít szakellátást, az újszülött kortól az idősekig. Évente 6748 felnőttet, és közel 1300 gyermeket látnak el 265 ágyon, s a másfél ezret közelíti a szívműtétek száma. Az ország 16 haemodinamikai centruma között itt végzik a szívkatéterezések 11 százalékát, gyermekek ilyen irányú ellátására hazánkban csak itt van lehetőség.
Korábban a felnőtt és gyermekellátás élesen elkülönült a GOKI-ban, mára azonban a szakmai követelmények és az minőségi ellátás érdekében biztosítják a két terület közötti átjárhatóságot. A kommunikáció a transzplantációs részlegek között a legintenzívebb, de a gyermek elektrofiziológia a felnőtt-ellátás tapasztalataira támaszkodik.
Az intézet országos, egyedülálló tevékenységeket is ellát. Ilyen a csecsemő- és gyermek szívsebészet teljes spektruma, 2007. óta a gyermekeknél végzett szívátültetés, két évvel ezelőtt pedig itt történt az első sikeres műszív-kezelés is. Kiemelkedő orvosi teljesítménynek nevezte a főigazgató, hogy 2008-ban Kelet-közép Európában elsőként itt végeztek katéteres aortabillentyű-beültetést, azonban a programot finanszírozás hiányában le kellett állítani.
Az egyedülálló teljesítmények ellenére az intézet tevékenysége alig finanszírozható. Nagy érvágást jelentett a GOKI számára a progresszivitási díj 2007-es megszüntetése, amely miatt havonta közel negyven millió forintos veszteség érte. A gyermekellátás immár 10 éve alulfinanszírozott, ez évente 450 millió forintos deficitet jelent számukra, ahogyan a szívtaranszplantációs programjukat sem díjazzák értékén. Ofner Péter szerint az országosan jellemző alacsony intézeti teljesítményvolumen-korlát (TVK) és nem emelkedő forintértékek őket azért terhelik jobban, mert náluk nagyon magas az esetarányos költség, a 6 százalékos túllépés 260 millió forint bevételkiesést jelentett számukra.
A GOKI 2009-re a legnagyobb elvonást elszenvedő kórházak ranglistájának élére került. Az elmúlt évek finanszírozási gyakorlata miatt az intézet megroggyant, nem csak pénzügyi, hanem ellátási nehézségek is felléptek a szakápolók hiánya és a hosszú várólisták miatt. A vezetés központi intézkedésekkel igyekezett pótolni a deficitet. Leállították a sajáterős beruházásokat, csökkentették az ügyeleti díjakat, megszüntették az orvosi túlórákat. Némi megtakarítást hozott az ápolási napok számának limitálása. A megszorítások tapintható elégedetlenséget szültek, a dolgozók erejük megfeszítésével végezték a munkájukat, ennek ellenére a kardiológiai intézetben még mindig kiválóak a szakmai mutatók.
A főigazgató a 27,5 milliárdos konszolidációról szólva elmondta, a GOKI-nak idén októberre 563 millió forintos lejárt határidejű adóssága volt a beszállítói felé, a központi segítség talán elég lesz a talpon maradáshoz. Azonban fontos lenne, hogy az egészségügyi kormányzat pénzügyileg is ismerje el ismét a progresszivitást, és a gyermekellátás terén elengedhetetlen lenne a hbcs koordinációja, s az intézet ellátási kapacitásának korlátozás nélküli teljes kihasználása, amelyhez a tvk-t 20 százalékkal kellene megemelni.
A Semmelweis Tervben megfogalmazottakat Ofner Péter örömmel üdvözölte, mert az nevesíti, s kiemelten kezeli a progresszivitást, döntő szerepet szánnak az országos intézményeknek. A GOKI működése és jövője szempontjából kulcskérdés a prognosztizálható, előre tervezhető és elégséges finanszírozás.
Aktívan szeretnének részt venni a Terv kibővítésében, ezért javaslatokat tesznek majd arra, hogy a kardiológián belül pontosan határozzák meg a szakmákat, s arra, legyen lehetőség nagytérségi, szervezett együttműködésre