Összességében pozitív az ellátásról a kép, de több olyan terület is van, ahol javítani kell az eredményeken.
Teljesítettük a WHO által kitűzött célokat, és a tbc-ellátás szempontjából jók a hazai lehetőségek (kötelező BCG-oltás, gondozóhálózat, kontaktszűrések stb.), a tbc-fertőzöttek 66,05 százaléka felgyógyul a betegségéből 12 hónapon belül, az időkorláttól függetlenül a fertőzöttek gyógyulási aránya 75 százalék – olvasható a hazai egészségügyről szóló jelentésben, a MÉRTÉK-ben (a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése). Ez is jelzi, hogy bár javulnak a hazai adatok, a tbc most is kiemelt fontosságú közegészségügyi probléma.
A múlt század elején a morbus hungaricusnak nevezett fertőző betegség nagyon magas arányban volt felelős a halálozásért. Szerencsére ez már a múlt, ám a betegség sajnos nem tűnt el, felbukkanása egyértelműen összefügg a szegénységgel, hajléktalansággal. A 2013-2015 közötti időszakot vizsgáló MÉRTÉK kiemelten foglalkozik – a szívinfarktus mellett – a tbc-ellátás részletes vizsgálatával öt indikátor segítségével.
Az új megbetegedések jól mutatják a tuberkulózis lakosságra gyakorolt terhét, valamint a tbc-kontrollra háruló feladatok nagyságát. 2014-ben Magyarországon a tbc incidenciája (vagyis az új megbetegedések aránya) 8,03 százezrelék volt, ami alacsonyabb az EU/EGT-országok átlagánál. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy néhány szomszédos országban magas az új megbetegedések száma: Romániában 81 százezrelék, Ukrajnában 94 százezrelék.
Megállapítják, hogy bár hazánk 2013 óta az úgynevezett alacsony incidenciájú országok táborába tartozik – a WHO meghatározása szerint 10 százezrelék alatt beszélhetünk alacsony incidenciáról –, mindez nem áll az ország északkeleti megyéire. Legrosszabb a helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, valamint a főváros egyes kerületiben, különösen a VIII. kerületben, ahol a hajléktalanok nélkül számolt incidencia is meghaladja a 20 százezreléket. A jelentés is igazolja, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos települések esetében országos szinten szignifikánsan több tbc-s beteg van, így ezen a területen van mit javítani az eredményeken.
Az tbc diagnózisának meghatározása során általános problémaként merült fel, hogy Magyarországon alacsony a tbc-esetek bakteriológiai igazoltsága (2014-ben 47,6 százalék) – mindez az egyik legalacsonyabb arány az EU/EGT-térségben. A jelentés készítői szerint ez felveti a tbc túldiagnosztizálásának lehetőségét vagy azt, hogy esetleg a monitorozási hiányosságok miatt nem adekvát terápiát alkalmaznak. Igazoltság esetén ugyanis lehetőség nyílna rezisztenciavizsgálatok elvégzésére, ezáltal rezisztenciaalapú célzott terápia beállítására.
A hagyományos tuberkolózis gyógyításánál jóval drágább a gyógyszerekkel szemben ellenálló (MDR) tuberkulózis, s különösen nehezen kezelhető formája, az XDR-rel jelzett fertőzés, ezeknél ugyanis nem hat a szokásos antibiotikum-koktél, és erősebb gyógyszerekre van szükség. 2014-ben kilenc MDR/XDR esetet regisztráltak – ez a bakteriológiailag igazolt eseteken belül 2,39 százalékot tesz ki, ez az arány a WHO elvárásainak megfelelően alacsony. Hazánkban a 2010 és 2014 között 69 új MDR esetet fedeztek fel 12 megyében. Azokban a megyékben fordultak elő MDR esetek nagyobb számban, ahol az összes tbc-esetszám is magas. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18, Borsod-Abaúj-Zemplén 14, Hajdú-Bihar megyében 11, Budapesten pedig 10 esetet jelentettek.
A gyermekkori tbc megbetegedés a gyermek környezetében előforduló aktív fertőzés jelző eseménye. Magyarországon ennek az indikátornak az értéke alacsony, az EU/EGT államokon belül a legalacsonyabb értékek közé tartozik. A kisszámú gyermek megbetegedés jelentős részét aktív módon kontaktszűréssel fedezik fel.
Kitekintésképpen a jelentés készítői felhívják a figyelmet a tüdőgyógyászati szakmát is érintő gondokra, különösen az idősödére. 2015-ben 616 tüdőgyógyász szerepelt a működési nyilvántartásban, számuk 2011-hez képest 11 százalékkal, 77 fővel csökkent. A tüdőgyógyászok többsége, 71 százaléka nő, 41,9 százalékuk Budapesten vagy Pest megyében él.
A jelentésben az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet által üzemeltetett Tbc Surveillance Központ (TSK) online bejelentési rendszerének adatait használták, a tbc halálozási ráta mutatója esetében a TSK adatait mutatták be komparátorként használva a KSH halálozási adatait.