A roma nők egészségéért

Az Európa Tanács, a European Monitoring Center és az EBESZ közös jelentést készített a roma nők egészségi állapotát meghatározó tényezőkről, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályairól, illetve a legsürgetőbb, elsősorban kormányzati beavatkozásokról. E jelentésről és az azzal összefüggő honi helyzetről volt szó az egészségügyi, szociális és családügyi tárcánál ma tartott sajtótájékoztatón. Az Európa Tanács jelentését dr. Ürmös Andor főosztályvezető-helyettes elemezte, a kormányzati lépéseket dr. Göncz Kinga politikai államtitkár taglalta.

A sokrétű programról emlékeztetőül! Az európai kormányok roma stratégiáihoz szóló ajánlása részletesen tartalmazza a legfontosabb teendőket. Ezek szerint mindenek előtt biztosítani kell minden (fizikai, gazdasági, információs) feltételt az egészségügyi szolgáltatások eléréséhez (ide értve a sürgősségi ellátást is). A jelentés kiemeli: a törvényes, biztonságos, komfortos lakhatási körülmények biztosítása az alapja az egészségi állapot javításának, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek (állandó lakás). A roma nőket be kell vonni a telepek rehabilitációja illetve megszüntetése kapcsán indított politikai és törvényhozási programokba. Biztosítani kell a közegészségügyi ellenőrzések és a kiköltöztetések nem diszkriminatív megoldásait, amely megóvja a családokat a hajléktalanságtól, és lehetőséget ad a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.

A nemzetközi antidiszkriminációs normák átvételének eredményeként nemzeti szinten törvényi szabályozást kell életbe léptetni a direkt és az indirekt diszkrimináció minden formájának megakadályozása érdekében. A kormány köteles gondoskodni olyan független intézmények létrehozásáról, amelyek lehetőséget teremtenek mindenki számára az ellátáshoz való egyenlő hozzáférésre. A diszkrimináció áldozatai számára lehetőségeket kell biztosítani panaszaik bejelentésére. Az erre szakosodott intézmények kezeljék bizalmasan az információkat és garantálják, hogy az ellátáshoz való hozzáférés nem sérül a panaszok benyújtása miatt.

Az egészségügyi szakszemélyzet képzésében figyelmet kell szentelni a roma közösségek tradícióira, kultúrájára, lakáskörülményeire, hogy elkerülhető legyen az etnikai diszkrimináció az ellátásban. Figyelembe kell venni, hogy sok esetben a roma lakosságnak nincsenek meg a személyazonosságot igazoló dokumentumai, amelyek szükségesek a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. Az egészségügyi és más közszolgáltatások eléréséhez szükséges dokumentumokat biztosítani kell azoknak, akiknél ez hiányzik, etnikai hovatartozástól függetlenül.

A kormányzati stratégiáknak, programoknak, a törvényalkotási folyamatoknak javaslatokat kell kidolgozniuk a romákat az egészségügyi szolgáltatások elérése során érő diszkriminatív mechanizmusok megoldására. A romák speciális igényeit be kell építeni a nemzeti egészségügyi (népegészségügyi) tervekbe. Az állam köteles egy hivatalos, a nemzetközi normáknak megfelelő adatközlő rendszert felállítani, amelynek célja, hogy információkat gyűjtsön a diszkriminációs esetekről. Erősíteni kell a roma nők részvételét az egészségügyi és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító programokban. Ennek meg kell jelennie a romákat érintő politikai és törvényhozási folyamat minden szintjén, a roma férfiakkal megegyező lehetőségeket biztosítva a roma nőknek.

Dr. Göncz Kinga az ESZCSM politikai államtitkára az Európa Tanács ajánlásaihoz kapcsolódó kormány, illetve ezen belül az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium intézkedéseiről és tervezett lépéseiről beszámolva kiemelte: a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról szóló 1047/1999. (V. 5.) Korm. határozat módosításához kapcsolódóan (amelyet várhatóan 2003 őszén fogad el a Kormány), 2004-ben elindul a roma telepek felszámolását célzó modell program. Várhatóan 2003 őszén kerül az Országgyűlés elé az Egyenlő bánásmódról szóló törvény, amely lehetőséget ad a diszkriminatívnak tekinthető ellátási formák megakadályozására, szankcionálására. Az Európa Tanács ajánlásának megfelelően a törvényben érvényesül a fordított bizonyítási teher, azaz panasz esetén az ellátó intézménynek kell bizonyítania ártatlanságát. Az Egészség Évtizede Johan Béla Nemzeti Program Esélyegyenlőség az egészségért alfejezete nagy hangsúlyt helyez a roma népesség egészségügyi ellátásával összefüggő kérdésekre, az ellátáshoz való hozzáférést javító programokra. Ezek között megemlítendő a szűrővizsgálatokon való megjelenést elősegítő kezdeményezések (egészségfejlesztési programok), az egészségügyi ellátásban előforduló diszkrimináció feltérképezését célzó kutatás, az egészségügyi szakszemélyzet romákkal kapcsolatos ismereteinek növelését előirányzó oktatási program.

A tárca 2003-ban összesen 794 millió forintos keretben írt ki olyan pályázatokat, melyek a romákat közvetlenül, illetve közvetetten érintik. 2003 folyamán megalakult a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány, amely az egészségügyi, szociális és a gyermekvédelmi ellátó rendszerben dolgozó betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő munkáját koordinálja. A Közalapítvány, többek között, felel az ellátórendszerben fellépő, romákat hátrányosan érintő, diszkriminatívnak tekinthető események feltárásáért, és a felmerülő problémák megoldásáért is.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a kormányprogramhoz kapcsolódóan, a romákat érintő szociálpolitikai intézkedései közül kiemelkedő jelentőségűek a következők: emelkedett a családi pótlék összege; rendszeres gyermekvédelmi támogatás kiterjesztése; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás; a gyermekétkeztetés gondjainak enyhítése; a gyermekjogi képviselő intézményének létrehozása. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium az előbbiekben felsoroltakon kívül vállalta, hogy az egészségügyi ellátó rendszerben fellépő kirekesztő mechanizmusokról, az egészségügyi szakszemélyzet romákkal összefüggő attitűdjeiről országos kutatást indít. A kutatás jelenleg folyik, eredményeiről a tárca beszámol a nyilvánosságnak.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felmérést készít a roma telepekről és a szomszédságukban található környezetegészségügyi veszélyforrásokról (szeméttelepek, elhullott állatok). Ennek ismeretében lehet a környezetegészségügyi veszélyforrások megszüntetésére programot indítani. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerben növelni szükséges a roma származású dolgozók arányát. Ezt a tárca ösztöndíj programmal támogatja 2004-ben. A tárca, szakértőkkel együttműködve, kidolgozza a magyarországi roma lakosságról szóló, illetve tolerancia erősítő, antidiszkriminációs ismereteket tartalmazó oktatási programot, amely az egészségügyi szakszemélyzet és a roma származású ellátottak kapcsolatát lesz hivatott javítani.