Sok gyógyszer megmarad és megy veszendőbe – mert túl sok volt a dobozban, vagy nem használt.
Sok gyógyszert fogyasztunk, és sok pénz hagyunk ott a patikákban. Ugyanakkor sok gyógyszer megmarad és megy veszendőbe – mert túl sok volt a dobozban, vagy nem használt, miközben fizetett érte a tb és a beteg is.
A Napközben című műsorunkban elhangzott: több akadálya is van annak, hogy a gyógyszereket darabonként árusítsák. Sok patikaszer esetében szakmailag indokolatlan, hogy csak egy-két darabot vegyen be a páciens. Évekkel ezelőtt azonban a gyógyszergyárak szabadabban használhatták a gyógyszerminta intézményét. A kereskedelmi forgalomba nem hozható mintákat a betegtájékoztatóval oda lehetett adni. A páciensek kipróbálhatták, ha bevált, és nem volt mellékhatása, receptre is ki lehet váltani.
A krónikus terápiák esetében azonban nem igazán van jelentősége a darabonkénti gyógyszerárusításnak. Nem elhanyagolható a minőségbiztosítás kérdése sem: a patikában például megfelelő hátteret kell teremteni a kiszerelések megbontásához, és a gyártónak is olyan csomagolást kell alkalmazni, amely megfelel erre. A rendszer olyan technológiai felkészültséget igényel a gyártók és a gyógyszertárak részéről is, amely többe kerülne, mint amennyit adott esetben a darabonkénti árusítással spórolni lehetne. A műsorban elhangzott az is, hogy sokszor nem az adagolással van probléma, hanem a betegek gyógyszerszedési fegyelmével.
A jogszabályok jelenleg is lehetővé teszik, hogy a patikus a gyógyszert kiváltó személy kérésre megbontsa a vény nélküli készítmények csomagolását, és a kért mennyiséget adja ki. Ezt a megbontást kiszerelési naplóban dokumentálni kell, a gyógyszer eredeti címkeszövegén lévő összes adatot át kell adni, amiért felárat számíthatnak fel. Mivel mindez rengeteg papírmunkával jár, ez a jogszabályi lehetőség inkább csak elmélet.