• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Óriási leépítésre kényszerült a GSK

Gyógyszerpiac Forrás: Weborvos Szerző:

A gazdasági szigorítások miatt a gyógyszercégek sem kerülnek jobb helyzetbe. Sőt…

Beszélgetésünk során Leitner György, a GlaxoSmithKline (GSK) ügyvezető igazgatója sem vázolt ideális helyzetet a 2012-es esztendőre. Annyira nem, hogy elmondta, a Pharma üzletáguk 180 munkatársa közül 70 kollégától kénytelenek voltak megválni.

- A GSK Európa egyik legnagyobb gyógyszergyártója, egyben az 5. legnagyobb kutatásba befektető cég. Új gyógyszereket fejleszt, többek között a légzőszervi, a daganatos betegségek, a csontritkulás, az urológiai kórképek gyógyítására, kezelésére. A védőoltások területén szintén jelen vannak innovatív készítményeink. Például a gödöllői vakcinagyárunkból a világ sok országába eljutnak az itt előállított termékeink.

- Eszerint cégük hozzájárul Magyarország versenyképességének javulásához?

- Természetesen, miként más gyógyszergyártók is. Mégis, a Széll Kálmán Terv nehéz helyzetbe hozza a gyógyszeripart. Nehéz ezt megérteni, hiszen például csak 2010-ben a nemzetközi cégek 100 milliárd forint bruttó hozzáadott értékkel járultak hozzá a magyar gazdasághoz! Ugyanakkor a Széll Kálmán Tervben 2012-re 83, a 2013-2014-re 120-120 milliárdos gyógyszerkassza csökkentést rögzítettek. Az anomália következményeként a gyógyszerkassza negyedét a gyógyszeripari cégeknek kell állniuk. És akkor még nem is volt szó arról, hogy az innovatív gyártók megannyi állami feladatot is magukra vállaltak: egészségügyi intézményeknek nyújtottak termékeikből kedvezményeket, az orvosképzést támogatottak, különböző gyógyszer és pénzadományokat adtak, sokat jelentő kutatást-, fejlesztést finanszíroztak. Ezek legalább 36 milliárd forint kiadást jelentettek a cégeknek, másként fogalmazva, ennyivel könnyítettek a magyar gazdaság terhein. Várhatóan 2012-ben, terheink növelése nyomán kénytelenek leszünk az ebbéli többletet csökkenteni…

- A Széll Kálmán Tervben előirányzott megtakarítás a gyógyszerkassza súlyos terheit cseppet sem enyhíti...

- A generikus készítmények árának lefaragása, a bizonyítatlan hatékonyságú szerek tb-listáról való törlése, a 25%-os tb-támogatást élvező, általában akut kezeléseknél adott szerek körének felülvizsgálata maximum 50 milliárd forint megtakarítást hozhat a kasszának. Mégsem csak ez lehet a megoldás. Például, mert az új, innovatív szerek finanszírozására nem marad már forrás. A gyógyszerkassza tervezésénél a gazdaságpolitikával foglalkozókat megkülönböztetés nélkül mindenekelőtt a pénzügyi megközelítés vezérli. Csakhogy erre a cégek logikus válasza, hogy másutt ruháznak be, s nem Magyarországon, hanem, Szingapúrban kutatnak, fejlesztenek. Várhatóan 2 ezer magasan képzett szakembert kell elküldeni az iparágból, akik közül sokan külföldön keresnek maguknak munkát. Azt hiszem, csak a szürkeállomány-vesztés nagyobb veszteség lehet, mint ami megtakarítást terveznek a gyógyszerkasszánál.

- A szomorú jövőkép felvázolása után, milyennek értékeli az Ön által irányított GSK 2011-es teljesítményét?

- Hát, nem volt könnyebb, mint a 2010-es év. Sőt, idén lépett életbe a Széll Kálmán Terv, ami alapján dupla lett az orvoslátogatók regisztrációs díja, 20%-os a különadó stb. Ezek óriási megterhelést jelentettek a vállalatoknak, ami alól természetesen a GlaxoSmithKline életét is jócskán megnehezítették, hiszen több mint 2,2 milliárd forintot fizet majd be többletadóként. A cég vényköteles portfóliónk 6%-os csökkenésével zárja az évet. A vállalat növekedése annak ellenére elmarad a várakozásoktól, hogy több új készítmény került ki a kutatás-fejlesztési portfólióból. Tény, hogy a termékek egészségbiztosítói befogadása a kelleténél sokkal lassabb… A különadó 2,2 milliárd forintos extraterhe miatt – miként más gyógyszeripari cégek is – dolgozókat voltunk kénytelenek elküldeni.

- Hiányukat hogyan pótolják?

- A leépítést szervezeti átalakítással kötöttük egybe. Ennek fókuszába vevőközpontú, hosszú távon fenntartható és hatékony új működés került. Szeretnénk, hogy a termékeink az eddigieknél is hatásosabban jussanak el a betegekhez. Nem mondunk le arról, hogy a készítményeinkről szóló információkat partnereink megismerjék.

- A nem túl optimista „gyorsjelentés" után, dőreség valamiféle pozitív jövőkép után érdeklődni Önnél?

- Nézze, egy nemzetközi cég, mielőtt valahol fejlesztésre, fejlődésbe invesztál, ott mindenképpen kiszámítható környezetet kíván magának. Sajnos, egyelőre Magyarországon a valódi hozzáadott értéket teremtő gyógyszeripari szereplőkkel az igazi, kormányszintű párbeszéd hiányzik… Én pedig nagyon remélem, ezen is mihamarabb változás történik…