A felsőoktatási törvény módosítása ellen tiltakoztak

A 73 oldalas javaslat alapján az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenne a hallgatók kompetenciamérése, bevezetnék a mesteroktató kategóriát, valamint változnának a hallgatói átsorolás feltételei is.

Az egyetem megnevezés használatát a törvényjavaslat - a minőséget kifejezően - legalább nyolc alapképzési és hat mesterképzési szakon folyó képzéshez, valamint doktori képzéshez és doktori fokozat odaítéléséhez köti. Feltétel továbbá a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében a foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább hatvan százalékos tudományos fokozatú aránya, valamint az indított szakok egy részén az idegen nyelvű képzés.

Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, legalább két szakon duális képzést folytat, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik, az általa indított szakok egy részén képzéseit képes idegen nyelven folytatni.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban elmondta: az alkalmazott tudományok egyetem kategória bevezetésével jobban szeretnének közeledni a munkaerő-piaci igényekhez. Közösségi képzőközpontok várhatóan 6-8 városban jöhetnek majd létre - mondta, példaként említve Salgótarjánt, Ózdot és Kisvárdát, s lehetőségként kitért a kihelyezett intézmények átalakítására is. Ezekben a központokban már akkreditált intézmények folytathatnak kihelyezett képzést, ha a helyi közösség ezt igényli.

Egyszerűsödik az intézmények közötti együttműködés, az adott fenntartóhoz tartozó intézmények más telephelyen, más infrastruktúrával indíthatnak képzéseket megállapodás alapján, és nem szükséges újabb akkreditáció.

Létrehozzák a "bachelor profession" típusú képzési formát, amelynek lényege, hogy azok a hallgatók, akik nem tudományos vonalon szeretnének haladni, az adott diszciplína üzemeltetésére vonatkozó tudást szerezhessenek. Ez a képzési forma is alapképzésnek számít majd, és három éves lesz.

A hallgatók állami ösztöndíjas képzésből költségtérítéses képzésbe való átsorolásának feltételei megváltoznak, két félév átlagában 20 kreditet kell elvégezni és az intézmény által meghatározott tanulmányi eredményt kell elérni. Ebbe a külföldi tanulmányokra fordított idő nem számít majd bele. A törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az átsorolás terjedjen ki a 2013-ban felvételt nyert magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgatóra is és kérhesse átvételét magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre.

A javaslat tartalmazza az intézmények új testületének a konzisztóriumnak létrehozási feltételeit. Állami felsőoktatási intézményben a stratégiai döntések megalapozása, valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából működne, a grémiumnak öt tagja lenne, amelybe három tagot a miniszter delegál. A miniszter a tag delegálását megelőzően véleményt kér a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezeteitől és az érintett felsőoktatási intézménytől, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatától. A konzisztóriumnak hivatalból tagja lenne a rektor és a kancellár.

A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári munkakörök négy fizetési fokozatra tagozódnának.

A módosítás melléklete szerint fenntartói kezdeményezésre a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola a Budapesti Metropolitan Főiskola nevet viselné a jövőben, s pontosítanák az Edutus Főiskola székhelyét. Pontosítanák a magán felsőoktatási intézmények egyedi működését biztosító rendelkezések.

A törvénymódosítással az Oktatási Hivatal feladataként határoznák meg a nyelvvizsgák nyilvántartásának vezetését.

A módosítás kiegészíti a hallgató jogairól és kötelességeiről szóló rendelkezéseket, így a hallgató köteles a hallgatói jogviszony létesítését követően a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat megtartani, illetve köteles tiszteletben tartani a felsőoktatási intézmény hagyományait, továbbá az intézmény alkalmazottai, valamint hallgatótársai emberi méltóságát.

Rögzítenék azt is, hogy felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen  Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány vagy vallási tevékenységet végző szervezet is alapíthat.

Tüntettek a tervezet több pontja ellen
A felsőoktatási törvény tervezett módosítása ellen tiltakozott a Veszélyben vannak az egyetemeink Facebook-csoport csütörtökön Budapesten, a Kossuth Lajos téren. Gerő Márton szervező a mintegy félszáz egyetemi oktató és hallgató részvételével megtartott demonstráción elmondta: az egyetemi autonómia súlyos megsértéseként értékelik a törvénymódosításnak a kancellárok hatáskörére és a konzisztóriumokra vonatkozó egyes rendelkezéseit.

A többi között kifogásolják, hogy a kancellár még a rektor hatáskörébe tartozó döntések tekintetében is egyetértési joggal rendelkezne, illetve hogy a stratégiai döntések megalapozásában is részt vevő öttagú konzisztórium három tagját a miniszter delegálná - mondta a szónok. A demonstráción, amelyet támogatott a Hálózat a tanszabadságért elnevezésű szervezet is, a résztvevők kartondobozokból felállították az "Autonómia közös várát".