Alkotmányellenes az OÉT-törvény több rendelkezése

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint alkotmányellenes az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvények több rendelkezése - közölte az MTI-vel a testület sajtófőnöke.

A két, az Országgyűlés által még 2006. december 11-én elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát az államfő kérte a testülettől - mondta Sereg András.

A köztársasági elnök alapvetően a két törvényben rögzített egyes közhatalmi jogkörökkel összefüggésben indítványozta az előzetes alkotmányossági vizsgálatot. Sólyom László megítélése szerint az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a benne résztvevő országos szakszervezeti szövetségek meghatározott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak, ellentétes az alkotmányban foglalt jogállamiság elvével. Ezek a szervezetek ugyanis a köztársasági elnök szerint nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval - idézte fel az államfő álláspontját a sajtófőnök.

Sereg András elmondta: az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy - amint azt a köztársasági elnöki indítvány is felveti - alkotmányosan adható-e az OÉT-nek és a szakszervezeteknek a jogszabály-alkotásban egyetértési jog. Határozatában az Ab hangsúlyozta az érdekegyeztetés hagyományos konzultatív formáinak fontosságát, de korábbi álláspontját ismét megerősítve leszögezte: "a jogszabályalkotás zárt rendszert képez, melynek alapvető szabályai az Alkotmányban találhatók".

A testület álláspontja szerint az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt, vagyis mindenkire nézve kötelező normákat alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes.

Az alkotmányellenesség ezen okból történő megállapítása miatt az Alkotmánybíróság a demokratikus legitimáció kérdését nem vizsgálta érdemben - tette hozzá a sajtófőnök.

A határozathoz - amelyet mintegy tíz alkalommal tárgyalt a testület - négy alkotmánybíró is különvéleményt csatolt.

Ha a köztársasági elnök egy törvényt aláírás előtt véleményezésre megküld az Alkotmánybíróságnak, akkor azzal a
testület az alkotmány értelmében soron kívüli eljárásban foglalkozik. Ha az Alkotmánybíróság - osztva az államfő alkotmányos aggályait - megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök az érintett törvényt visszaküldi az Országgyűlésnek.