Az alvás újratölti az idegrostok szigetelését

Az alvás erősíti az agysejteket azáltal, hogy újratölti az idegrostok szigetelését - állapították meg amerikai kutatók, akik újabb okát fedezték fel annak, miért van szüksége az embernek jó alvásra. A Wisconsini Egyetem kutatói egérkísérleteik során felfedezték, hogy az álom óráiban több termelődik azokból a sejtekből, amelyek előállítják az agyi áramkört védő mielin nevű szigetelőanyagot - írta a BBC internetes hírszolgálata.

A Chiara Cirelli vezette kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a mielint létrehozó sejtek, az oligodendrociták termelődése kétszeresére nőtt, amíg az egerek aludtak. A legmarkánsabb a növekedést a gyors szemmozgás (REM) nevű fázisában tapasztalták, ez a szakasz köthető az álomhoz, irányítását pedig gének végzik. Ellenben amikor az egereket mesterségesen ébren tartották, a sejthalállal és a stresszre adott válasszal kapcsolatos gének léptek működésbe.

Évszádok óta érdekli a tudósokat, miért van az embernek szüksége alvásra. Az világos, hogy a kipihentség és a jó agyműködés érdekében az ember kénytelen aludni, ám az ezt magyarázó élettani folyamatok tanulmányozása viszonylag új keletű.

"Az alváskutatók hosszú időn át azt vizsgálták, miben különbözik az állatok idegsejtjeinek működése ébren, illetve alvás közben. Kiderítettük, hogy az idegrendszer más, segítő szerepet betöltő sejtjeinek működése is lényegesen megváltozik az álomtól vagy ébrenléttől függően" - magyarázta Cirelli.

A kutatók szerint ez arra utal, hogy a mielin károsodásával járó szklerózis multiplexes (SM) betegek tünetei súlyosbodhatnak az alváshiánytól. Ennél a kórnál a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja az agy és a gerincvelő idegsejtjeit védő velőshüvelyt, a mielint. Cirelli elmondta, további kutatásoknak kell kideríteniük, az alvás hogyan hat az SM tüneteire.

Kutatócsoportja azt is szeretné megvizsgálni, milyen hosszú távú agyi-idegi következményei lehetnek az alváshiánynak, elsősorban a serdülőkor idején.

Úgy tűnik, az alvás feltétele az idegrendszer megfelelően működésének. A mély alvás egybeesik a növekedési hormon gyerek- és fiatal felnőttkori kibocsátásával. Sok testi sejtben is több fehérje termelődik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának építőkövei a fehérjék, a mély alvás valóban "szépítő alvás" - állította az amerikai Neurológiai Zavarok és Storke Országos Intézetének közleménye.