Az új rendszer a kormányzati kommunikáció szerint nem jelent szigorítást, de az eddiginél nehezebb lesz rokkantnyugdíjat szerezni.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter bejelentette, esélyteremtő, igazságos rendszert kíván bevezetni a kormány a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításával. Bővítik a foglalkoztatást, és a rehabilitációt helyezik előtérbe. Az új rendszer a kormányzati kommunikáció szerint nem okoz szigorítást, de az eddiginél nehezebb lesz rokkantnyugdíjat szerezni. Kiss Péter
A rendszer 2008-tól lép életbe, és csak azokra nem vonatkozik, akik az orvosi vizsgálat megállapítása szerint munkaképességüket 100 százalékban veszítették el. Az új szabályok szerint január elseje után az új belépők, 2009-tól pedig a felülvizsgálatra jelentkezők 1-5 évente már két szűrőn mennek át. Az orvosi papírok megszerzése után nem jár automatikusan a nyugdíj, egy központi szervezet bizottsága is vizsgálódik majd. Az orvosi véleményt nem írják felül, de az 52 évesnél fiatalabbakat rehabilitációra kötelezhetik. Három évig rehabilitációs járadékot folyósítanak nyugdíj helyett, összege azonos a rokkantnyugdíjjal. Aki az akár öt-hat évig húzható rehabilitációs sorozat után nem kap állást, állami rokkantellátást biztosan nem kap majd.
Jelenleg 800 ezren kapnak rokkantnyugdíjat, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak. Az állam a rokkantnyugdíjasok ellátására 750 milliárd forintot fordított 2006-ban. (Egy érintett átlagosan 940 ezer forintot kapott.)
A terv az, hogy a rokkantsági, rehabilitációs ellátásokat egy alapba rendeznék, és külön járulékot szednének rá - ezt a mostani egészségügyi, nyugdíj- és munkaügyi járulékokból csippentenék le.