Demográfia: Kuba is hazánk előtt jár

Az Egyesült Államok statisztikai hivatalának népességtani adatai egységes szempontok alapján mutatják be a világ országait, ez alapján Magyarországon 2005-ben ezer élve születésre kilenc csecsemőhalál jutott. A népesség fogyása 0,3 százalékos. A születéskor várható élettartam 72,4 év. Az adatokból az is kiderül, hogy ha ilyen ütemben fogynak a magyarok, 2040 és 2050 között az ország lakosságának száma 8,3 millióra csökken.

Szlovákiában az ezer élve születésre jutó csecsemőhalálozás hét, az élettartam 74,5 év, azaz a szlovákok születésükkor hosszabb életre számíthatnak, mint a magyarok. A szlovák lakosság pedig ahelyett, hogy fogyna, növekedik, mégpedig 0,1 százalékkal. A Cseh Köztársaságban a csecsemőhalálozás sokkal jobb: minden ezer élve született csecsemő közül négy hal meg. A születésnél várható átlagos élettartam pedig 76,0 év, vagyis a csehek csaknem négy évvel élnek hosszabb ideig, mint a magyarok. A kubai népességtani adatok szerint ezer élve született csecsemőből hat hal meg. A születésnél várható átlagéletkor 77,2 év, jóval hosszabb, mint Magyarországon.

Bár Luxemburgban a legmagasabb az egy főre jutó GDP, az ottani, ezer élve szültésre jutó csecsemőhalandóság (5) eggyel rosszabb a csehnél és a szlovénnál. Az amerikai csecsemőhalandóság (6) azt mutatja, még csak az orvostudomány fejlettségének foka sem határozza meg feltétlenül a csecsemőhaladóságot.