Otthonápolás

Tisztelt Kérdező !
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény ( Eütv.) 7. § (1) bekezdése szerint minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Megfelelőnek akkor minősül az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával történik.

a) a betegjogok tiszteletben tartásának kötelezettsége
Az Eütv. által szabályozott betegjogok között alapvető helyet foglal el a
beteg emberi méltóságának védelme, melynek alapján az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható.

Az Eütv. 15. § -a szerint: a beteget megilleti az önrendelkezéshez való
jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon
korlátozható.

Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve
bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő
tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja. A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással megadhatja, kivéve, ha a törvény eltérően nem rendelkezik. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.

Az Eütv. 20. §-a alapján a cselekvőképes beteget alapvetően megilleti az
ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.

b) A törvényben a betegek számára biztosított jogok mellett ugyanakkor
a betegeket kötelezettségek is terhelik.
Az Eütv. 26. § (2) bekezdése szerint: A beteg - amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi - köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:
a) tájékoztatni őket mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b) tájékoztatni őket - saját betegségével összefüggésben - mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c) tájékoztatni őket minden, az egészségügyi ellátást érintő, általa
korábban tett jognyilatkozatáról,
d) a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
e) a gyógyintézet házirendjét betartani,
f) a jogszabály által előírt térítési díjat megfizetni,
g) jogszabályban előírt személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.

A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben
tartani más betegek jogait. A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.

c) Az egészségügyi dolgozók ellátási kötelezettségei a beteggel szemben
Az egészségügyi dolgozókat - a törvényben tételesen rögzített módon és
formában - kötelezettség terheli a hozzájuk forduló betegek szakmai
kompetencia és felkészültségük szerinti, megfelelő ellátására.
Az Eütv. 131. §-a szabályozza azokat az eseteket, amikor az orvos által
nyújtott ellátási kötelezettség jogszerűen megtagadható.

Az orvos a beteg ellátását akkor is megtagadhatja, ha:
a) az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási
meggyőződésével ellenkezik,
b) a a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,
c) a vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít, kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
d) a saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

Az a) és c) pontjaiban foglalt okok alapján az orvos a beteg ellátását
csak akkor tagadhatja meg, ha
a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és
b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében
forduljon más orvoshoz.

Az Eütv. 132. § -a alapján az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező
egészségügyi dolgozó a beteg által kért ellátást köteles megtagadni, ha
a) az jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik,
b) arra saját egészségi állapota vagy egyéb gátló körülmény következtében fizikailag alkalmatlan.

Az orvosi szakképzettséggel nem rendelkező egészségügyi dolgozó - a
kezelőorvos tájékoztatása mellett - a kompetenciájába tartozó ellátások
végzését az alábbi okok alapján jogosult megtagadni.
a ) ha az adott ellátás erkölcsi felfogásával, lelkiismereti vagy vallási
meggyőződésével ellenkezik,
b)ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti,
c) ha vele szemben a beteg sértő vagy fenyegető magatartást tanúsít,
kivéve, ha e magatartását betegsége okozza,
d) ha saját életét vagy testi épségét a beteg magatartása veszélyezteti.

Az a) és c) pontjaiban foglalt okok alapján az ellátást csak akkor
tagadható meg, ha
a) ez a beteg egészségi állapotát károsan nem befolyásolja, és
b) a beteget más orvoshoz irányítja, vagy javasolja, hogy saját érdekében
forduljon más orvoshoz.

Az otthoni szakápolás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén,
kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. Az otthoni szakápolás keretében nyújtott ellátások abban az esetben vehetők igénybe térítésmentesen, ha a beteg egészségi állapota miatt, a megbetegedése szerinti kezelő orvosa - a kórházba utalás, vagy a további ott tartózkodás helyett - az otthoni szakápolás szolgáltatást az erre szolgáló nyomtatványon elrendeli.

Az otthonápolási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok kifejezetten nem szólnak az ápolás, mint jogszerűen elrendelt egészségügyi szolgáltatás megtagadásának lehetőségéről. Ennek alapján, amennyiben az ápolt saját magatartása, személyi körülményei hiúsítják meg az ápolás eredményességét, úgy a további ellátás megtagadásának lehetőségét az Egészségügyi törvény idézett rendelkezéseinek tükrében kell megvizsgálni, és adott esetben az otthonápolást elrendelő orvosnál kell kezdeményezni az ápolási szolgáltatást elrendelő döntés felülvizsgálatát.