Egészségre káros munkahely nem tartható fenn

Az egészségre káros foglakoztatás munkaidő-csökkentéssel nem váltható ki; a munkaidőt egyébként nem kormányrendeletben, hanem egyéni munkaszerződésekkel és kollektív szerződésekkel lehet szabályozni - mondta Herczog László, a munkaügyi minisztérium szakállamtitkára az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a tárcát tette felelőssé, amiért július 1-jével megszűnt a 36 órás munkahét az egészségre ártalmas és veszélyes munkakörben foglalkoztatottak számára.

Herczog László elmondta: a munkavédelmi szabályok kötelezik a munkáltatót, hogy határértéket meghaladó egészkárosító kockázat ne következzen be. Ha ezt egy munkáltató megsérti, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség intézkedik, hogy szabályos legyen a foglakoztatás. A vizsgálatot a szakszervezet is kezdeményezheti. A szakállamtitkár elmondta: a Munka törvénykönyve csak a munkaidő legfelső határát szabályozza, ezen belül a munkáltatóval kell megállapodni. Szavai szerint nem jogszabályban kell meghatározni, hogy a magánvállalkozások hány órában foglalkoztassák munkavállalóikat. Az Alkotmány ilyen előírást nem tartalmaz, és az Alkotmánybíróság sem kötelezte erre a jogalkotót.

Példaként elmondta, hogy lehet olyan munkakör, amelyet veszélyessége miatt naponta csak pár órában lehet végezni, ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy a munkáltató ne adhatna ezen felül más, egészségre nem káros munkát a dolgozónak. Így a heti munkaideje akár 40 óra is lehet.

Hozzátette: az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén a kormányzati oldal kezdeményezte, hogy ez év december 31-ig a munkáltatók ne változtassák a heti munkaidő mértékét, és addig az érintett munkáltatók és szakszervezetek tárgyaljanak és állapodjanak meg a munkavégzés feltételeiről. A munkáltatói oldal azonban elutasította a javaslatot.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a Szociális és Munkaügyi Minisztériumot (SZMM) terheli a felelősség, amiért július 1-jétől megszűnt a 36 órás munkahét az egészségre ártalmas és veszélyes munkakörben foglalkoztatottak számára.
Az érdekvédelmi szervezet keddi közlése szerint az OÉT többször tárgyalt a kialakult konfliktusról, ennek során megállapította, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotási rend megsértése miatt semmisítette meg a miniszteri rendeletet, de a 2008. február 26-án meghozott döntéshez képest június 30-áig biztosította a jogalkotó számára az alkotmányos szabályozás kialakítását. Az SZMM ezzel szemben megtagadta, hogy az alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően adjon ki rendeletet a heti 36 órás munkahét szabályozására.

A veszélyes és ártalmas munkakörökben dolgozók érdekében az Alkotmánybírósághoz és az Európai Parlamenthez fordul a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) - közölte a szakszervezet a múlt héten.