Az időjárás változása, vagy akár a levegő páratartalma mind rohamot kiváltó tényező lehet.
Az éghajlati és a szezonális kockázati tényezők egyre nagyobb figyelmet kapnak a hirtelen szívhalállal kapcsolatban. Ezért adódik a kérdés, hogy vajon manapság, amikor már egyre jobban érezhetőek a globális felmelegedés jelei, mennyire vagyunk veszélyben?
Ha hirtelen szívhalálról van szó, a legtöbben valószínűleg a profi sportolókra, focistákra gondolnak, akik között nem ritka az ilyen tragikus halál. Pedig a statisztikai adatok szerint a hirtelen szívhalál legtöbbször a „civileket" sújtja és jellemzően, 70 százalékban otthon éri áldozatát, nyilvános helyen csupán az esetek 20-30 százaléka történik. Mivel legtöbbször minden előjel nélkül következik be, a túlélési esélyek igen alacsonyak - írja a Semmelweis Figyelő.
A pontos oka még mindig rejtély a kardiológusok számára, mindössze egyes előidéző okai ismertek. Ilyen például a kamrai ritmuszavar, vagyis a kamrafibrilláció, ami az esetek 70 százalékában áll a hátterében. Ezen kívül az is ismeretes, hogy általában oxigénhiányos állapotban következik be, és kialakulásában úgynevezett hajlamosító faktorok is szerepet játszanak.
Az időjárás is rizikófaktor lehet
Mindezek mellett számos külső hatás is szerepelhet rizikófaktorként, mint például az időjárás és az éghajlat változása. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének munkatársai átfogó kutatásuk során ez utóbbit, az időjárás és a hirtelen szívhalál közötti kapcsolatot vizsgálták.
7450 eset adatait (4967 férfi és 2483 nő) vizsgálták meg. Figyelembe vették a napi maximum-és átlaghőmérsékletet, a páratartalmat, a légnyomást, valamint a szélsebességet és a globális sugárzási értéket. „Az elmúlt években a pszichológusok és a meteorológusok fokozottabb figyelmet fordítottak a meteorológiai események és azoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk közötti kapcsolatra. A tanulmány fő célja az volt, hogy kiderítse, vajon az időjárás változása hatással van-e vagy sem az igazságügyi orvosszakértői boncolások során feltárt halálos akutt, vagy krónikus szív-érrendszeri betegségekre" - olvasható a tanulmányban.
Az eredmények azt mutatták, hogy a hirtelen szívhalál összefüggésben áll az időjárás és azon belül is a hideg, száraz idővel. „Azt találtuk, hogy a szív-érrendszeri halálozás az idősebb korcsoportban (61 év) explicit szezonális eloszlást mutat, ami nem volt kimutatható a fiatalabb korcsoportban. Ez arra utal, hogy a szezonális tényezők, a hideg évszak, az emelkedett nyomás és a D-vitamin hiánya nagyobb valószínűséggel okoz hirtelen szívhalált az időseknél" – állítják a kutatók, hozzátéve, hogy ezért a globális felmelegedés hatására vélhetően csökkenni fog a hideg idő által okozott hirtelen szívmegállások száma.
A napszakok is befolyásolják
A tanulmányból az is kiderül, hogy a hirtelen szívhalál kockázata reggel tetőzik, napközben csökken, majd este újra megemelkedik. A kutatók szerint ez azzal magyarázható, hogy a szívritmust szabályozó egyik fehérje szintje napközben ingadozik. A szervezet 24 órás „napi rutinját" cirkadián ritmusnak nevezzük, vagy másképp napi biológiai órának, amely a szervezet szinkronját biztosítja a környezettel. Az időeltolódás okozta tüneteket például e szinkron felborulása váltja ki. A test kémiájának napközbeni változása az egészségre is hatást gyakorolhat.
Lehet, hogy lesz gyógymód?
Az amerikai Case Western Reserve Orvostudományi Egyetem kutatói azt állítják, egerekben sikerült kimutatniuk, hogyan befolyásolják a napszakok a hirtelen szívhalál kockázatát. Az azonosított fehérje a Kruppel-szerű faktor 15 (Klf15), melyet a biológiai óra szabályoz, és amelynek szintje napközben ingadozik. A protein a szívverést szabályozó ioncsatornákra gyakorol hatást.
Az állatkísérletből az derült ki, hogy a génmódosítással a túl sok Klf15-öt termelő egerekben, valamint a Klf15-öt egyáltalán nem termelő egerekben magasabb volt a cirkadián ritmus halálos zavarainak kockázata. Az emberi és az egérszív működése között persze jelentős eltérések vannak, ezért annak kiderítésére, hogy ugyanez a mechanizmus működik az emberi szervezetben is, további kutatásokra van még szükség.
Az eredeti közlemény itt olvasható: Törő et al: Evaluation of meteorological factors on sudden cardiovascular death. Journal of Forensic and Legal Medicine 17 (2010) 236-242.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!