• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Félreértjük a feledékenységet

Hírek Forrás: MTI

A demencia inkább az emlékezet zavaráról szól, mint a felejtésről - állapították meg brit kutatók.

A demencia nem a dolgok elfelejtéséről szól elsősorban, hanem arról, hogy nem megfelelően emlékszünk rájuk - idézte brit kutatók megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadásában (http://www.telegraph.co.uk/health). A Science tudományos magazin legfrissebb számában ismertetett tanulmányban a Cambridge-i Egyetem munkatársai egy új kísérleti módszert dolgoztak ki a vizsgálatban szereplő egerek memóriájának ellenőrzésére.

Az állatoknak lehetővé tették, hogy jól megfigyeljenek egy tárgyat, majd egy óra elteltével tesztelték, miként viselkednek, ha a már látott tárgyat mutatják nekik újra, illetve akkor, ha új tárgy kerül eléjük. Az egészséges állatok ekkor több időt töltöttek el az új objektum feltérképezésével, mint a korábban már megismert tárgy tanulmányozásával, jelezve, hogy az utóbbira emlékeznek. A génmódosítás miatt amnéziás egerek azonban nagyjából ugyanannyi időt töltöttek a már ismert tárgy vizsgálgatásával, mint az újjal.

Az amnéziás állatok a normál egereknél jóval kevesebb időt szántak az új tárgy felfedezésére, ami azt jelzi, hogy emlékezetük összezavarodott abban a tekintetben, vajon ismerik-e már. A kutatók szerint ez arra utal, hogy nem annyira a már megismert tárgy elfelejtéséről van szó, mint arról, hogy az adott helyzetben összezavarodva az amnéziás állatok nem tudnak különbséget tenni az új és az ismert dolog között.

A kísérlet következő lépésében kipróbálták, javítható-e az állatok emlékezete. A memóriateszt előtt sötét, csendes környezetbe tették egy időre az egereket. Azok az amnéziás állatok, amelyek korábban - amikor zajos, nyüzsgő környezetben tartották őket a teszt előtt - nem tudták felidézni emlékeiket, tökéletes emlékezést mutattak a memóriatesztben, ha megelőzően kevés külső inger érte őket.

Mint Lisa Saksida, a tanulmány egyik szerzője elmondta, igen érdekesnek találták, hogy milyen nagy mértékben helyreállt az emlékezet pusztán attól, hogy a memóriateszt előtt az állatok agyába bemenő információk mennyiségét csökkentették.