Felsőoktatás: növekvő bérek, változó szabályok

Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-jétől a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet kedden 109 igen és 9 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

A módosítással a felsőoktatási oktatói illetmények emelkednek, Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal.

A Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-jétől. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával létrejön az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-jétől.

A változtatás alapján az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.

A felsőoktatási intézménynek folyósított doktori képzési támogatás a fokozatszerzés idejére a támogatási összegének felével csökkenthető, ha a hallgató nem szerez doktori fokozatot. Meghatározták a doktori képzés célját, a teljesítendő vizsgakövetelményeket, a doktori képzés két szakaszát. Ennek alapján az első négy félév a tanulmányokra koncentráló képzési és kutatási szakasz, amelyet egy komplex vizsga zár le, ezt követi a fokozatszerzési eljárás, amelyben a hallgató kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt.

Tisztázták a duális képzéshez kapcsolódó, valamint a közösségi felsőoktatási képzési központok működésével a gyakorlatban felmerült kérdéseket is.

Rögzítik, hogy magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan - szakmai tapasztalatszerzésre, a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói jogviszonya időtartama alatt - egyszerre, legfeljebb tizenkét hétig, meghatározott feltételekkel magyarországi munkáltatóval jogviszonyt létesíthet.

A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódóan rögzítették, hogy a felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai - a rektor, kancellár kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével összefüggő minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a törvényben meghatározott rendelkezések figyelembevételével.

A módosítás kötelezettséget ír elő a felsőoktatási hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésére, amennyiben az üggyel összefüggésben büntető eljárás indult.

A törvény tartalmazza azt is: 2016 szeptemberétől mesterképzésre az a hallgató vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett, valamint legalább
egy "C" típusú középfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.

A rendelkezést először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azokra, akik a felsőoktatási törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.

Meghatározták továbbá a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány elektronikus kártyaként való kibocsátáshoz szükséges törvényi szintű szabályokat a köznevelésben és a felsőoktatásban egyaránt.

A módosítás alapján a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben - gimnázium és szakképző iskola esetén - a huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.