Magyarországon egy átlagember évente 3 és fél kilogramm adalékanyagot eszik meg.
![]() |
Kifejtette: a jelenleg is zajló vizsgálatok alapján eddig az derült ki, hogy 202 magyarországi vállalkozás termékei szennyezettek dioxinnal vagy pentaklórfenollal. A szennyezett tételekből készült termékek listája az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság honlapján bárki számára elérhető.
A termékvisszahívások 478 kiskereskedőt és 156 vendéglátó-ipari egységet érintettek. Összesen a hatóság 291 tételt vetetett le a polcról 112 tonna mennyiségben - közölte a főállatorvos.
Az ellenőrzések során 26 esetben szabott ki a hatóság bírságot 20,4 millió forint értékben, többnyire késlekedő vagy elmulasztott adatszolgáltatás, valamint hamis adatok miatt.
A laboratóriumi vizsgálatok 15 millió forintba kerültek. A jogszabályok értelmében ezeknek a vizsgálatoknak költségeit az élelmiszeripari vállalkozásoknak meg kell téríteniük.
A guargumi-ügy július elején kezdődött, amikor az Európai Unió élelmiszer-ellenőrző hatóságai között működő gyorsriasztási rendszer hírt adott arról, hogy egy indiai cégtől származó guargumi-szállítmány rákkeltő anyaggal szennyezett, és több uniós tagállam mellett Magyarországon is megjelenhetett. A guargumi széles körben használt, ártalmatlan élelmiszer-ipari adalékanyag, az érintett indiai termék dioxin- és pentaklórfenol-szennyezettsége miatt káros az egészségre.
A magyar hatóságok július végén szereztek tudomást a szennyezett guargumi magyar forgalmazójának kilétéről. A Jungbunzlauer Kft.-nél a magyar hatóságok még aznap megkezdték a vizsgálatot.
Süth Miklós szerint Magyarország megfelelően reagált a krízishelyzetre. Ugyanakkor a kialakult helyzet rávilágít annak a veszélyére, hogy bármikor kialakulhat a járványos állatbetegségekhez vagy humán járványokhoz hasonló eset az élelmiszer-biztonság területén is. Az Országos Járványügyi Központ mintájára ezért egy Élelmiszerlánc-biztonsági Esemény Központot lenne indokolt létrehozni.
Biacs Péter, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület elnöke, egyetemi tanár tájékoztatása szerint Magyarországon egy átlagember évente 700 kilogramm élelmiszert fogyaszt el, ami 3,5 kilogramm adalékanyagot tartalmaz. Ennek 90 százaléka természetes eredetű, 10 százaléka szintetikus.
Nehezíti a vizsgálatokat, hogy egyre több élelmiszerfajtát forgalmaznak országszerte. Amíg 1990-ben mintegy 5 ezer féle élelmiszert lehetett beszerezni Magyarországon, addig ma közel 61 ezer félét. Az EU-ban az élelmiszerek köre 80 ezer termékből áll, világszerte 220 ezerből - mondta Biacs Péter.