Amíg egyes területeken a szakemberek szerint túl sok a szűrőállomás, máshol akár negyedévet is várni kell a vizsgálatra.
A Réthy Pál Kórházba mammográfiára leghamarabb 2006 februárjában juthatnak be. Boros Zoltán orvos igazgató azt mondja: miközben örülnek annak, hogy a kampányokra hallgatva egyre több nő szánja rá magát a vizsgálatra, ellentmondásos a helyzet, mert az egészségügyi ellátórendszer az ország sok területén nincs felkészülve a tömeges jelentkezések fogadására.
Az egyes intézmények kihasználtsága között nagy eltérések vannak. Amíg Orosházán rövidebb, a szegedi szakrendelőben hosszú a lista - december második felére osztanak időpontokat.
Budapesten is vannak olyan intézmények, ahol több hónaposra nyúlik az előjegyzési lista, holott a fővárosban az országos átlagnál alacsonyabb, negyven százalék körüli a szűrőprogramban a részvételi arány - mondja Szabó Éva, az Országos Onkológiai Intézet radiológus főorvosa. Vasváry Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a daganatos megbetegedések kockázatának csökkentését és a rákbetegek segítését felvállaló civil szervezet elnöke azt mondja: minél több olyan mammográfiás szűrőbuszra volna szükség, amellyel el lehet jutni a városoktól távol eső kis településekre.
A Rákellenes Liga vezetője ugyanakkor úgy vélekedik: a mammográfiát nem szabad az elsődleges megelőzési módnak tekinteni, elsősorban arra kellene rábírni a nőket, hogy rendszeresen és alaposan vizsgálják magukat, és idejében keressék föl az orvost, ha szükség van rá.
A szakemberek a felmerülő szervezési gondok ellenére hangsúlyozzák: senkit nem akarnak lebeszélni az emlődiagnosztikáról. A statisztikai adatok azt bizonyítják: nem kevés nő köszönheti az életét annak, hogy elment mammográfiás vizsgálatra. A szűréseken évente több száz esetben fedeznek fel tünetmentes elváltozásokat - ezeket idejében kezelve megmenthető a páciens élete, vagy elkerülhető a rettegett emlőeltávolítás.
Minden tizedik nő érintett