Jelentősen megújul az Akadémia kutatóhálózata

Jelentősen megújul a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata, az átalakulás célja a versenyképesség és a hatékonyság növelése - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke, aki szerdai budapesti sajtótájékoztatóján ismertette a tervezett változásokat.

"A kutatóhálózat megújításra vonatkozó szándékomat május 3-án, a közgyűlési záróbeszédemben jelentettem be, mivel jelenlegi szétaprózott állapotában ez a szerkezet nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan elértéktelenedik, és már korábban nyilvánvalóvá vált, hogy a kis intézetek nem képesek biztosítani a megfelelő kutatási feltételeket, a szakmai előmenetelt, és fokozottan kiszolgáltatottak a hazai és nemzetközi pályázati rendszer útvesztőinek és változásainak" - mondta az MTA elnöke.

Kiemelte, hogy a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben a javaslat kidolgozása nem háttéralkuk során, hanem teljesen átlátható módon, az érintettek bevonásával történt. A tervezetet részletesen ismertették a kutatóintézetek igazgatóival, majd megvitatták az MTA kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsával (AKT). Az egyeztetések végső szakaszában a tervezetet június 20-22 között újból megvitatták a három nagy tudományterület kutatóintézeteinek vezetőivel. A megbeszélések során néhány ponton megváltozott az eredeti javaslat, a 14 kutatóintézet és kutatóközpont helyett végül 15 alakul majd.

"A Szegedi Biológiai Központ, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, az Atommagkutató Intézet, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Nyelvtudományi Intézet változatlan formában működik majd" - közölte Pálinkás József.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetből, a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetből és a Duna-kutató Intézetből jön létre az Ökológiai Kutatóközpont.

A négy agrárintézetből egy kutatóközpontot hoznak létre, a KFKI Atomenergia-kutató Intézetből és az Izotópkutató Intézetből alakul az Energetikai Kutatóközpont. A Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetből, illetve a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetből Részecskefizikai és Szilárdtestfizikai Kutatóközpont lesz, a földtudományi kutatóintézetekből, a Földrajztudományi Kutatóintézetből és a Csillagászati Kutatóintézetből jön létre a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont.

Multidiszciplináris természettudományi kutatóközpontot hoznak létre a Kémiai Kutatóközpont, a Pszichológiai Kutatóintézet, az Enzimológiai Intézet, valamint a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet részvételével.

A társadalomtudományi kutatóközpont a Jogtudományi Intézet, az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Szociológiai, valamint a Politikatudományi Intézet egyesítésével jön létre. A Történelemtudományi, az Irodalomtudományi, a Zenetudományi, a Művészettörténeti, a Filozófiai, a Néprajzi és a Régészeti Kutatóintézet összevonásával születik meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, a Világgazdasági Kutatóintézet és a Regionális Kutatások Központja egyesítésével alakul a Közgazdasági és Regionális Kutatási Központ.

"A teljes intézményhálózat átalakítása, amely csökkenti az adminisztrációt, várhatóan 500 millió forintos megtakarítást jelent. A kutatási műhelyek megőrzik tudományos autonómiájukat, és csak szerves úton alakulnak át. A kutatóintézetekben egyébként sem változatlan a csoportok létszáma, kutatási témája. A nagyobb kutatási egységeken belüli tudományos együttműködés pedig új lehetőségeket kínál majd. A kutatói létszámban jelentős változásokat nem tervezünk" - húzta alá az elnök.

Tájékoztatása szerint a megújítást egyhangúlag támogatták az intézetigazgatók, akik támogató nyilatkozatot írtak alá. Egyhangúlag támogatta a tervezetet az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa hétfői ülésén, ahogy az MTA Elnöksége is kedden.

A nyár folyamán végzik el az átalakításhoz szükséges jogi és közigazgatási egyeztetési munkát, a határozattervezetet az MTA decemberi 5-i közgyűlésén terjesztik elő. A tervek szerint az átalakult kutatóhálózat 2012. január elsejével kezdi meg működését, az átmenetet az intézetekben elnöki biztosok irányítják majd, akiknek a mandátuma 2011. december 31-én jár le. Az új főigazgatókat pályázat útján választják ki.

"Az átalakítás után tudom az új struktúrát bemutatni a kormánynak, és arra kérni, hogy ezt a szerkezetet jelentős többlettel finanszírozza, lehetővé téve, hogy az akadémiai kutatóhálózatban jelentős eredmények szülessenek. A kormány elkötelezett, hogy növelje a kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Az átalakítást, a megújítást annak reményében hajtjuk végre, hogy az akadémiai kutatóhálózat ezekből a többletráfordításokból jelentős mértékben részesül" - összegezte Pálinkás József.