• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Kérdezz-felelek a Lyme-kórról és a DualDur tesztről Bózsik András Pállal

Hírek 2025.07.02 Forrás: Weborvos
Kérdezz-felelek a Lyme-kórról és a DualDur tesztről Bózsik András Pállal

Miért annyira nehéz a Lyme-kór diagnosztizálása és miben jelent áttörést a magyar innováció, a DualDur teszt?

Nem minden orvos jelenti, nem minden orvos tudja egyáltalán felismerni, ezért csak becslések vannak arról, hány új Lyme-kóros eset van évente Magyarországon - mondta el a Weborvosnak Bózsik András Pál, a DualDur vizsgálatot kifejlesztő Lyme Diagnostics Kft. vezetője, akit arról is kérdeztünk, miért annyira nehéz a Lyme-kór diagnosztizálása?

Hogyan változott a Lyme-kór megítélése az elmúlt évtizedben?

Azt lehet mondani, hogy az elmúlt 10 évben teljesen megváltozott, amit a Lyme-kórról tudunk. Ha megnézzük a jelenleg praktizáló orvosokat, azok egynegyede akkor végzett, amikor ez a betegség még nem volt ismert. Maga a kórokozó velünk van több ezer éve, körülbelül 150 éve ismerik, és 1982-ben azonosították, hogy ez az, ami okozza a Lyme-kórnak a tüneteit. Attól kezdve beszélünk arról, hogy létezik a Lyme-kór. Édesapám, Dr. Bózsik Béla az első magyarországi eseteknek a leírásában részt vett, ők már 1985-ben publikálták az első eseteket. Nyilván korábban is voltak nekik hasonló tünetekkel rendelkező betegeik. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek a központi laboratóriumában dolgozott, és az ő feladata volt, hogy ha egy új megbetegedés és egy új kórokozó észlelhető, akkor fejlesszen ki arra valamilyen vizsgálatot. És mivel a szifilisz vizsgálata hozzá tartozott, ami egy nagyon hasonló kórokozó, ezért ki tudta fejleszteni azokat a teszteket, amelyeket a mai napig is tudunk használni.

Magyarországon és egyébként mindenhol a világon azon múlik, hogy mennyire sokan jelentik ezt a betegséget. Korábban a statisztikák úgy néztek ki, hogy a jelentett esetek számát jelölték. Magyarországon az orvosok jelentettek 2018 és 2022 között körülbelül 1400-1500 Lyme-kór esetet. Ez a szám növekszik, tavaly már jelentősen magasabb volt, átlagosan 37%-kal, mint a korábbi medián, az NNK rendszeresen közli ezeket a statisztikákat. Azt kell tudni róluk, hogy az amerikai és az európai becslések ennek a tízszeresével számolnak, mint tényleges esetszámmal. Miért? Mert nem minden orvos jelenti, nem minden orvos tudja egyáltalán felismerni, itt van egy tízszeres faktor. Ez az, ami miatt Amerikában a jelentett esetek számától, kb.15 évvel ezelőtt ez 30 ezer volt, eljutottak odáig, hogy a TB által jelentett esetszámot is alapul véve 476 ezer beteget jelentenek évente, azt mondják, hogy ez a hivatalos becslés arra, hogy hány beteg van. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg 15-20 ezer az éves esetszám, és mivel ennek lényegesen kisebb részét kezelik, ezért ez folyamatosan kumulálódik. Ezt édesapám már kb. 15-20 évvel ezelőtt le is közölte a The Lancet szakmai portálon, hogy mennyi lehet Magyarországon a tényleges esetszám.

És amit később tapasztaltunk, amit a British Medical Journalnek az egyik kiadványa lehozott, az egy úgynevezett metaelemzés, amely véglegesen azt mondja, hogy globálisan körülbelül 15% a Lyme-kór által érintett embereknek az aránya, Közép-Európában pedig 20,7% ez az érintettség. Ez a szeroreakciónak a jelenléte, ami azt jelenti, hogy találkoztunk már a korokozóval. Tehát minden 5. embernél fölmerül az, hogy amennyiben hasonló tünetei vannak, mint a Lyme-kór, akkor érdemes arra gondolni, hogy azt esetleg a Lyme-kór okozza.

Egyre több olyan betegség van, amelyiknél vagy kiváltóként, vagy addicionális okként szerepel a Lyme-kór, mint lehetőség. Hogy csak néhányat említsek: a sclerosis multiplex, az ALS, egyes típusú cukorbetegség, autizmus, ezek mind olyanok, amelyeknél nem biztos, hogy egyetlen kiváltó ok okozza a betegséget, de amennyiben a Lyme-kór ott van, és azt meggyógyítják, akkor a tünetek vagy csökkenthetők, vagy teljesen meggyógyíthatók. Tehát azt lehet mondani, hogy szinte az összes betegség esetén, ahol hasonló tünetek vannak, érdemes elgondolkozni, hogy a Lyme-kór állhat a problémák mögött.

A betegek szemszögéből, az esetek több mint felében több mint két évet kell várni arra, mire a Lyme-kórt diagnosztizálják. Ezek régebbi amerikai adatok, erre Magyarországon nincsen hasonló kutatás. Több ezer Lyme-kóros ember megkérdezésével készült ez a statisztika, hogy hány évbe tellett a diagnózis, egy igen nagy részüknek több mint hat évbe. Ha nézzük azt, hogy az orvoslátogatás, ami nem a kereskedelmi tevékenységet jelenti, hanem azt, hogy tényleg zarándoklunk orvosról orvosra, ott a betegek 72%-a több mint négy orvost látott. Tehát óriási a probléma.

Ez jelenleg a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség, amit kullancs hordoz, és éppen ezért beszélünk róla folyamatosan. Minden ilyen betegség esetén az van, hogy az orvos és a beteg együtt tudja megoldani ezt a problémát. Nem biztos, hogy mindenkinek olyan az orvosa, aki azonnal gondol rá.

Sok orvossal találkozott már, elég sok konferencián adott elő. Mi az oka annak, hogy az orvosok nem ismerik föl ezt a betegséget?

Körülbelül 300-400 orvossal beszéltem eddig akár személyesen, különböző konferenciákon, nemzetközi orvoskonferenciákon adtam elő. Oktattunk hazai orvosokat, akár egyetemen, akár különböző tréningeket, képzéseket szervezve, és az az igazság, és ez az egyik legfontosabb dolog, hogy hiányzik az az információ, hogy mikor kell a Lyme-kórra gondolni. A másik probléma pedig az, hogy nem gondolnak rá, hogy ez a betegség gyakoribb, mint egyébként az ember képzelné. Simán gondolnak akár egy autoimmun folyamatra és kezelik szteroiddal a beteget ahelyett, hogy arra gondolnának, hogy azt az autoimmun folyamatot egy fertőzés válthatta ki, és az egyik leggyakoribb fertőzés, ami autoimmun folyamatokat okoz, az például a Lyme-kór. Nagyon sok különböző véleményt látunk, de azt mondhatom, hogy az orvosok általában nyitottak ezekre az információkra, és egyre többen küldenek hozzánk betegeket azért, hogy mondjuk meg, hogy most akkor mit csináljon.

A vörös folt, a Lyme-folt, elméletileg, ha valaki ilyen foltot észlel magán, akkor az valószínűleg Lyme-kór. Mi az oka annak, hogy az orvosok vagy a potenciális betegek mégsem ismerik fel, ha Lyme-kórról van szó?

Az a helyzet, hogy ezért a statisztikák a felelősek. Most egyébként megpróbáltunk egy olyan gyűjtést csinálni, hogy mikor van, amikor ilyen folt keletkezik, egy kokárda szerű folt, ami a csípés környékén terjedő bőrgyulladás, egy bőrpír, hogy van-e olyan eset, amikor van ilyen terjedő bőrpír, és mégsem Lyme-kórról beszélünk. És az igazság, hogy nem nagyon van. Tehát azt lehet mondani, hogy ha ez a bőrpír jelentkezik, akkor az biztos, hogy Lyme.

A probléma ott van, hogy régebben ezt egy kötelező diagnosztikai elemként vették bele a leírásokba, tehát akinek nincsen bőrpírja, az nem lehetett Lyme-kóros. Így azt mutatta a statisztika, hogy a Lyme-kórosok 98%-ának van bőrpírja. Azért, mert az volt a feltétel. A valóságban, mi Közép-Európa legnagyobb klinikai kutatását hajtottuk végre, és azt tapasztaltuk, hogy nálunk 45% volt az, akinek volt Lyme-foltja, és a mostani publikációk úgy átlagban olyan 30-40% közé teszik azt, akinek ténylegesen kialakul. És ezt még észre is kell venni, figyelni kell, hogy kialakult-e ez a bőrtünet.

Milyen más tünetekből ismeri fel a maradék 55%, hogy Lyme-kórja van?

Ezek a tünetek szép lassan kúsznak felfelé, és az ember nem biztos, hogy észreveszi egészen addig, amíg nem történik egy hirtelen súlyosbodás, vagy egy hirtelen legyengülése a szervezetnek. Amikor a tünetek súlyosbodnak, csak akkor fogja észrevenni. Az első tünet a csípés helyén valamifajta viszketés, bőrpír lehetséges utána. Mint minden más fertőzésnél, ami a szervezetet érinti, kialakul egy úgynevezett nyári influenza lázzal, hőemelkedéssel, kicsi gyengeséggel, izomfájdalmat okoz, fejfájást, fáradságot, levertséget. Ez az, ami először gyanús kell, hogy legyen, hogy itt több történik. És nyilván itt nem tudjuk még megmondani, hogy mi lehetett az ok, mert annyi mindentől lehet egy ilyen gyors fejfájásunk, vagy egy kis lázunk.

Azt lehet mondani, hogy bár az egész szervezetet megbetegíti ez a betegség, de két irányba mennek a tünetek. Az egyik a neurológiai. Közép-Európában a mi méréseink szerint a leggyakoribb az a kórokozó típusa a Lyme-kórnak, amelyik a neurológiai tüneteket okozza. Ez a fejfájás, feledékenység, és ez egészen elmehet egy egész szervezetet megbetegítő állapotig, mondjuk a szklerózis multiplexig, amit egyébként ugyanúgy az antibiotikum tud kezelni ilyen esetben. Tehát lehetnek különböző idegrendszeri problémák, fájdalmak, és lehet mozgásszervi probléma, ez leggyakrabban ízületi fájdalom. Nem feltétlenül duzzad meg hatalmasra, bár mostanában láttunk ilyet is, hogy megduzzadt a kisgyermeknek a térde óriásira, de alapvetően ezek különböző ízületi fájdalmak, amiket egyébként, ahogy Magyarországon a gyógyvízben szoktak gyógyulni a különböző reumatikus fájdalmaktól, ugyanúgy enyhíteni tudja ez a melegfürdőzés. Ez a két irány van, és nagyon ritkán van súlyosabb szív tünet. Ez egy tényleg az egész szervezetet behálózó kór.

Nem minden a Lyme-kór, van számos társfertőzése, meggyengíti az immunrendszert és beengedi, kinyitja a kaput különböző fertőzések előtt, amelyek aztán lehet, hogy még súlyosabb tüneteket tudnak okozni.

Miért annyira nehéz a Lyme-kór diagnosztizálása?

Édesapám mint szerológiai szakértő vizsgálta először Magyarországon a Lyme-kórt szerológiai módszerrel, ami azt jelenti, hogy az immunválaszt mérjük. De gyorsan kiderült, hogy az immunválaszt ez a kórokozó pont gyengíteni tudja. A kullancs a csípéskor már arra készül, hogy ő hosszan szeretné szívni az embernek a vérét, ezért őt nem kéne, hogy megtámadja az immunrendszer, így ő fölkészült arra és gyengíti az immunválaszt. Itt kezdődik. Aztán maga a kórokozó is tudja gyengíteni az immunválaszt, és éppen ezért az esetek körülbelül a harmadában egyáltalán nem látunk immunválaszt. És azon túl pedig azon múlik, hogy mennyire jó a teszt. Körülbelül a fertőzött esetek kevesebb, mint felében látunk pozitív eredményt a szerológiai teszten.

Képzeljük el azt, hogy van egy szarvas, látjuk a nyomát a sárban, vagy a földben, és valami mozog a bokorban. És akkor az a kérdés, hogy fogom-e a puskámat, és rálövök-e a bokorra. Ismerhetünk ilyen vadászbaleseteket, amikor lőttek, és nem a szarvas volt a bokorban. Ez azt jelenti, hogy a kórokozónak a nyoma a szervezetben nem elegendő ahhoz, hogy én a bokorban lévő szarvas meglőjem, tehát hogy rálőjek antibiotikummal. Egyszerűen nincsen elég információ. Tehát egyszerűbb lenne mérni magát a kórokozót, hogy ott van-e a szervezetben, vagy nincsen.

Nyilvánvalóan itt is van többféle módszer, hogy hogyan lehet mérni, de ez a kórokozó nagyon változékony, és nagyon szeret viszonylag kis mennyiségben folyamatosan ott lenni a vérben. És mivel változékony, ezért nem minden módszerrel tudják mérni, csak olyan módszerrel, amit ez a változás nem befolyásol. Édesapám arra jött rá, hogy mint a szifilisznél több mint száz éve, itt is a mikroszkóp lenne a megoldás, mert a kórokozónak az alakja egy nagyon jó jel arra. Az, hogy hogyan mozog, az egyértelműen bizonyítja, hogy ez egy spirochéta, amelyik egy specifikus mozgást végez. És azt mondhatjuk, hogy ha ez a korokozó így mozog a mikroszkóp alatt, akkor ez egy vérben lévő spirochéta. Az, hogy ez mit okoz, és milyen típusú, hogy ez egy Borrelia, azt egy specifikus festéssel tudtuk igazolni. Azt mondtuk, hogy mi készítünk Borrelia elleni ellenanyagot, amit megjelölünk egy festékkel, és az tapadjon hozzá a Borreliához, speciálisan csak a Borreliához. Ez volt az alap, ez volt az elképzelés, amiből a DualDur tesztet létrehoztuk.

Ez a korokozó viszonylag kis koncentrációban van jelen a különböző testfolyadékokban, de édesapám rájött arra, hogy a tipikus vérfertőzésekhez képest körülbelül századannyi kórokozó mindig jelen van a szervezetben. Egy csepp vérből nem fogom tudni kimutatni ezt a kórokozót, de hogyha veszek mondjuk négy milliliter vért és abból koncentrálom annak a kórokozó tartalmát körülbelül százszorosára, akkor már van esélyem, hogy elcsípjem. Ezt ő az elején, negyven évvel ezelőtt úgymond megsejtette, és aztán a klinikai kutatásunkat megelőzően mi technikailag is ezt bizonyítottuk, hogy igen, ennek a kórokozónak a szintje körülbelül századannyi, mint egy másik olyan vérben jelenlévő kórokozónak, amelyik nagyon komoly, magas lázas tüneteket okoz, de nem ebbe a kórokozó típusba tartozik.

A DualDur tesztnél mit jelent a 96%-os pontosság, illetve mit néz maga a DualDur teszt?

Addig, amíg egy országos közegészségügyi intézet laboratóriumában nagyon szakképzett asszisztensek és főorvos végezte el a vizsgálatot, addig nagyon jó volt, mert bízhattunk abban, hogy a szakmaiság kizárja az emberi hibát. Nekünk az elsődleges feladatunk az volt, hogy megpróbáljuk olyan módon elérhetővé tenni ezt a tesztet, hogy automatizálható legyen, és kizárhassuk az oda nem figyelést, kizárhassuk azt, hogy esetleg rosszul készül el a minta, hogy valakinek éppen rossz napja volt, és nem veszi észre a kórokozót a mikroszkóp alatt. Ezért mi mesterséges intelligenciát alkalmazunk képfelismerő algoritmussal, amelyik pontosan ezeket a mozgó kórokozókat az egész mintában körbevizsgálja. És ekkor jöttünk rá, hogy nem elegendő pár darab kórokozót megtalálni a vérben, mert a módszerünk annyira besűríti a kórokozókat, hogy mi akár csak egy darabot is megtalálnánk. De ez nem elég, kell egy statisztikát számolni arról, hogy hány darab volt az adott mintában. És ez alapján tudjuk aztán kategorizálni, hogy ki az, akinél ez okoz tüneteket és ki az, akinél jelen van, de nem okoz problémát.

Az orvos, aki hozzánk küldi a beteget, neki van egy véleménye, hogy a beteg az egészséges vagy beteg. És hogy ezzel minél jobban stimmeljünk, ez a 96% pont azt jelenti, hogy a vélt betegeknek a 96%-át meg tudjuk találni.

A DualDurt úgy hívjuk, hogy direkt teszt. Mi a különbség az orvosok számára a direkt teszt és az indirekt teszt eredményei között?

Nem mondanám azt, hogy az indirekt tesztekre nincsen szüksége az orvosoknak, hiszen az a fertőzöttség tényét nem, de az immunrendszernek az állapotát bemutatja. Mi is kínálunk szerológiai tesztet, amit édesapám továbbfinomított az eredetihez képest. Az is nagyon jó eredménnyel megmondja, hogy valakinek van-e immunválasza, vagy nincsen.

Viszont a direkt teszt azt mondja meg, hogy éppen fertőzött-e az illető beteg, vagy éppen nem. Van egy skálánk, amelyik megmutatja, hogy milyen szintű a fertőzöttség. Ezen most kellett bevezetnünk még egy ötödik szintet, sajnos, az a high positive, most már így hívjuk, hamarosan bevezetjük, és egyébként pedig van a teljesen fertőzésmentes. És ezek között van egy szint, az úgynevezett vágási szint, amelyik a pozitívat a negatívtól elkülöníti. Így tehát az orvos számára megmondjuk, hogy mennyire fertőzött, és azt is megmondjuk, hogy lehetőség szerint okoz-e tüneteket, vagy nem okoz tüneteket ez a fertőzés.

Tehát akkor ez egy támogatás tulajdonképpen az orvosnak, egy pontos diagnózis arról, hogy éppen ha egyáltalán Lyme-kórral fertőzött a beteg, akkor milyen stádiumában van ennek a fertőzésnek?

Igen. Ugyanis, ahogy a tüneteknél mondtam, elég gyakran van az, hogy valakinek ott látensen van egy ilyen fertőzése, amiből nagyon minimálisan érez dolgokat, nagyon minimálisan vesz észre valamit. Egy Lyme szakorvos szemével ez már nyilvánvaló lenne. Gyakorlatilag szép lassan kúsznak fölfelé ezek a tünetek, és egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy hoppá, én tíz évvel ezelőtt nem ilyen voltam. És ezt én saját magam tapasztalatából is tudom mondani, hogy amikor megjött az első olyan stressz, amit nem tudtam földolgozni, akkor teljesen összeomlottam, és ki kellett kezelni a Lyme-ból, mielőtt vissza tudtam menni dolgozni, mert azt éreztem, hogy hát én megöregedtem, miközben 40 éves sem voltam. Megöregedtem, mert nem tudom ugyanazt csinálni, nem bízok meg önmagamban, és persze voltak fájdalmak, meg feledékenység, amiből következtethetünk volna rá. Ekkor mondta el édesapám, hogy nekem tulajdonképpen volt egy pozitív tesztem anno, csak akkor kimentem külföldre és éppen nem tudtak kezelni. Akkor ütött be a tünet, amikor megváltozott az életstílusom, irodában kezdtem el dolgozni, és értek a stresszek.

A tapasztalatok és a többezer páciens alapján milyen jellemző lappangási ideje van ennek a betegségnek?

Hát aki nagyon szerencsés, és egy Lyme-specialistához eljut, esetleg tapasztal olyan tüneteket, kikérdezi az előzményekről, akkor már egy két-három hét múlva is lehet őt diagnosztizálni.

A mi tesztünk az a tényleges fertőzést akár már négy-hat nap múlva is kimutatja, de akkor még lehet, hogy azt fogja mondani a teszt, hogy ez éppen csak enyhén pozitív. Tehát éppen, hogy vannak tünetek.

Mi nem a tüneteket állapítjuk meg, hanem a kórokozónak a tulajdonságait. Egy korai fertőzésnél itt bejön az, hogy az ember ezt szeretné kezelni, vagy nem szeretné kezelni. Ha egy kismamáról van szó, ahol nagyobb a vetélés kockázata, ha van egy fertőzés, akkor általában inkább azt mondják, hogy azonnal kezelni kellene. Én annak vagyok a híve, hogy ha vannak tünetek, akkor azonnal kezeljük ki, és ne hagyjuk, hogy 30 évig bennünk legyen.

És a másik véglet? A praxisukban mi volt a leghosszabb idő, amíg valakiben felismerés nélkül lappangott?

Az, hogy felismerés nélkül, az azt jelenti, hogy benne volt, megvoltak a tünetek, nagyon markáns tünetek voltak, de egyszerűen az orvosok nem gondoltak rá. Sajnos több ilyen is volt, hogy éveken keresztül. Talán azt mondhatom, hogy a leghosszabb, akiről én tudok, aki 7 éve szúrta magát antibiotikummal intravénásan, mert úgy gondolta, hogy van Lyme-kórja vagy valamilyen fertőzése, de pozitív volt nálunk az eredmény, tehát ebből is látszik, hogy ezért nem éri meg saját magunkat kezelni.

Hogyan támogatja a teszt az orvosokat az állapotfelmérésben?

A DualDur terápia előtt és után kontrollként is használható, tehát ellenőrizni lehet a kezelés sikerességét. Nincs másik olyan igazolt direkt teszt, ami bármikor kimutatja magát a kórokozót, és emellett pontos statisztikát is szolgáltat róla, így igazolja a terápiás hatékonyságot. Az eredmények részletes vizsgálatával meg tudjuk nézni a Borrelia szintjét, és hogy a kezelés hogyan befolyásolta azt. Már számos olyan esetünk volt, amikor, ahogy később megtudtuk, a kezelés előtt és után is kért vizsgálatot a kezelőorvos vagy terapeuta, és így tudtunk neki segíteni visszajelzéssel a terápia irányát illetően. Vannak orvosok, akik az eredményeink alapján módosították a kezelési terveiket, és sikereket értek el. Több olyan eset volt már, amikor előtte tünetes volt a páciens, pozitív volt az eredménye, majd az egyébként igazolt kombinált kezelés következtében a tünetek elmúltak, és a DualDur negatív lett. De előfordult olyan is, akinél a terapeuta szokásos kezelése nem hozott eredményt, a tünetek és a fertőzöttség megmaradt. Miután a kolléganő segítséget kért, meg tudtuk mutatni, hogy a kezeléssel csak minimálisan csökkent a kórokozó szintje. A konzultációnak köszönhetően módosítás történt a kezelésben, és néhány hónap múlva a tünetek elmúltak, a labor pedig negatív lett. Hamarosan elég adat lesz néhány esettanulmány leírására, és külföldön már jelezték igényüket klinikai kutatásokra is.

Hány országból érhető el jelenleg a DualDur?

Jelenleg 32 országból érkezett már mintánk, ebbe beleszámít Törökország is például, meg Ausztrália is, ahonnan kifejezetten ideutazott az illető azért, hogy ezt a tesztet elvégeztesse. De rendszeresen körülbelül tíz országból küldenek heti gyakorisággal mintákat.

Milyen továbblépés, továbbfejlődés vár a DualDurra és a Lyme diagnosztikára?

Az, hogy egy klinikailag validált eszközt fejleszteni lehessen, ahhoz minden egyes fejlesztési lépést újból le kell tesztelni. Tehát a klinikai kutatásnak az adatai azok rendelkezésre állnak, és azon le kell kutatni újból minden egyes újabb verziót. Az eddigi fejlesztéseink azok a gyorsításról és a használhatóságról szóltak, és most fejeztük be azt a fejlesztési részt, amikor már egy új és sokkal jobb és hatékonyabb rendszert ki tudtunk fejleszteni. Többféle mesterséges intelligencia modellel dolgozik már ez, úgynevezett explainable AI, tehát egy megmagyarázható mesterséges intelligencia. Eljutottunk odáig, hogy pusztán szakmai szempontból is érthető az, hogy hogyan választ a mesterséges intelligencia, mik azok a fő faktorok, amiket mér és használ a diagnózis kialakításához. Tehát jön a következő klinikai kutatásunk.

Most egyre többen szeretnének a kezelésnek az ellenőrzésére bevonni minket klinikai kutatásba. Most ennek az előkészítése folyik két-három különböző igény alapján. Az egyik már nagyon közel van ahhoz, hogy elinduljon.

Hogy látja, hol lesz a DualDur öt év múlva?

Jelenleg ott tartunk, hogy a részletes vizsgálati eredményekből meg tudjuk mondani, hogy melyik mintában mi a legvalószínűbb Borrelia típus, ami a fertőzést okozza, és ez alapján lehet egy antibiotikus érzékenységet tervezni. Öt év múlva szeretnénk ott tartani, hogy az adott páciens mintájából a baktériumot kivonva konkrétan meg lehessen határozni, hogy arra mi a hatékony kezelési opció. Tehát a precision medicine területéről, ahol egy adott páciens-csoportnak lehet hatékony kezelést javasolni, el lehet jutni a personalised medicine területére, ahol már a konkrét egyedi páciensnek segíthetünk.