Készül a felejtéstabletta, indul a vita

A Nature egyik legfrissebb számában Adam Kolber amerikai bioetikus arról ír, hogy szigorúan szabályozni kellene, hogy mikor milyen esetekben lehet felhasználni felejtéstablettákat vagy bármilyen memóriamódosító szert. A cikk kapcsán az egyik magyar internetes portál is részletesen foglalkozik a témával. Ennek alapja egy 2007-es amerikai történet: egy érzéstelenítéssel végzett műtét közben a beteg meghallott egy szörnyű diagnózist, majd amikor felkiáltott, beadtak neki egy propofol nevű szert, és ezzel magyarázták, hogy később nem emlékezett a történtekre. Egy másik szerrel, a propranonol nevű vérnyomáscsökkentővel is foglalkozik a cikk. Ezzel a poszttraumás stressz szindrómában szenvedők kínjait próbálják – egyelőre csak kísérleti tesztekben – enyhíteni - hangzott el a Kossuth Rádió Szonda című műsorában.

Számtalan kísérlet igazolta, hogy a propofol, amely egy altatószer, nem rontja a memóriát, hanem javítja – magyarázta a Kossuth Rádiónak Haller József viselkedéskutató. A memóriának három fázisa különböztethető meg: amikor megtanul valamit az ember, amikor a tanulás után rögzül a memórianyom, és amikor felidéződik az emlék. Ha a propofolt a rögzülés fázisában adják be, akkor a szer javítja a memóriát. Haller József hangsúlyozta: a memóriát lehet befolyásolni, de a specifikus emlékek törlése messze áll a valóságtól. Azt viszont meg lehet akadályozni közvetlenül az esemény után, hogy az emlék rögzüljön.

Technikailag van mód az emlék rögzülésének meggátolására, ám az már etikai kérdés, hogy ezt szabad-e, vagy nem szabad – mutatott rá a viselkedéskutató. Haller József szerint ez olyan probléma, mint az eutanázia, nagyon sok érvet lehet hozni mellette és ellene is, de ezt akkor lenne célszerű megvitatni, amikor lehetségessé válik a specifikus memóriatörlés jóval az esemény után is.