Kézremegés: nem az időskor jele

Magyarországon csupán az esetek harmadát-felét diagnosztizálják - mondta az MTI-nek dr. Káposzta Zoltán országos neurológus szakfelügyelő főorvos, a Jahn Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa, hozzátéve, hogy a folyamat korai szakaszában megkezdett terápia lényegesen javíthatná az érintettek életminőségét.

A James Parkinson által remegő bénulásként leírt kór genetikailag meghatározott betegség, amelyet az agy egy bizonyos területének, az úgynevezett feketeállomány (substantia nigra) funkcionális tönkremenetele vált ki.

Itt termelődik ugyanis a mozgásszabályozásért felelős dopamin, amely arra "ügyel", hogy ne legyenek olyan jellegű túlmozgások, mint a remegés. Amikor a dopamin termelése lecsökken, ez a nagyon kényes egyensúly felborul, s remegés formájában túlmozgások alakulhatnak ki.

"Károsodik az izomtónus szabályozása is: az izmok merevebbé válnak, s ha megpróbáljuk a beteg végtagját mozgatni, olyan benyomásunk támad, mintha fogaskerekek lennének "beiktatva", az izületek kissé kattogóssá, válnak" - magyarázta dr. Káposzta Zoltán.

Ám ez a terület agyvelőgyulladás következtében, szénmonoxid-mérgezés, vagy vérellátási zavarok miatt is tönkre mehet, ugyanazokat a tüneteket váltva ki, mint a Parkinson-kór. A főorvos a Parkinson-betegségre II. János Pál pápát hozta fel példaként, előbbire pedig Muhammad Ali (Cassius Clay) ökölvívót említette.

"A magyarországi egészségügyi statisztikákban 20-30 ezres beteglétszám szerepel, ám a Parkinson-kórban szenvedők tényleges száma körülbelül 60-70 ezerre, vagy még ennél is többre tehető. A +maradék+ pedig nemhogy ideggyógyászhoz, de még a háziorvosig sem jut el panaszaival" - mondta.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a betegség többnyire idős korban kezdődik és az emberek a bőr ráncosodásához hasonlóan valahogy az öregedés szerves tartozékaként értékelik a tipegő járást, a hajlott hátat, a lassú mozgást, vagy a kifejezéstelen arcot. A betegség nem fáj, nem rövidíti meg a várható élettartamot, a keringési zavartól, gyulladástól, vagy számos egyéb kórtól eltérően kezdetben nem okoz súlyos tüneteket, csak sok év múltán, amikor olyan mérvűvé válik a funkciókiesés, hogy a páciens mozgásképtelenné válik.

"Azért kell erről beszélni, mert az elmúlt években áttörés következett be a Parkinson-kór kezelésében. Már korábban is létezett az úgynevezett bázisterápia, amellyel az agyban ideig-óráig stimulálni lehetett a dopamin termelését. Most azonban olyan új készítmények jelentek meg a piacon, s ezek Magyarországon is elérhetők, amelyekkel, ha a folyamat korai szakaszában alkalmazzák, tünetmentessé tehető a beteg" - mondta dr. Káposzta Zoltán.