Minden önkormányzatnak legalább havi egy napot ki kell jelölnie, amikor kifizeti a visszajáró pénzt – tájékoztat a Népszabadság. Az igényt szóban és írásban is lehet jelezni.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jogsértőnek tartja a visszaigénylés módját, és aggasztja, hogy a jegyzőnél kell visszakérni a vizitdíjat. Az adatvédelmi ombudsman szerint a jegyzőnek semmi köze ahhoz, hogy hányszor járt orvosnál valaki. Elmondta, „még ha a pontos diagnózis nincs is a nyugtán, az intézmény neve, akár a szakrendelő is fel van tüntetve. De önmagában abból a tényből is, hogy valaki hússzor volt az orvosnál, kikövetkeztethető, hogy gyengébb az egészségi állapota, amihez szintén semmi köze a jegyzőnek".
Halmai Gábor alkotmányjogász szerint is olyan megoldást kell találni, hogy a jegyző számára ne derüljön ki, az illetőnek milyen betegsége van. Az ilyen információk nem kerülhetnek ki az egészségügyi ellátórendszerből. Még akkor sem, ha a jegyzők is számos személyes adatot kezelnek, s a hivatali titoktartás őket is köti. Mint ismert, a vizitdíj bevezetése óta 15 százalékkal csökkent a betegforgalom, ami jelzi: jobban meggondolják az emberek az orvoshoz fordulást. A lap értesülése szerint változik a rendszer, főként a mentességet élvezők körét, illetve a szintén ingyenes sürgősségi esetcsoport definícióját érinthetik a módosítások. Közben befejezte munkáját a vizitdíj munkabizottság, akik ismét javasolták a szaktárcának, hogy az ágazati dolgozók jussanak valamiféle kedvezményhez, a kúraszerű ellátásokban részesülők pedig mentesüljenek a napidíj alól, a több napig tartó vizsgálatokért emellett legyen elég egyszer fizetni. Felmerül a daganatos betegek kórházi ápolási napidíjának eltörlése, a cukorbetegek orvoshoz fordulásának újraszabályozása, a munkavégzés során elszenvedett sérülések miatti vizit ingyenessé tétele, illetve, hogy a 18 évnél fiatalabbak differenciáltan ugyan, de mégiscsak fizessenek az orvosi látogatásért.
