Dr. Erdős Attila, a GenoID Molekulárbiológiai Laboratórium vezetője, exminiszterjelölt dolgozatát teszi közzé az egy- és több-biztosítós modellről a Népszabadság.
![]() |
Nem hiszi, hogy van olyan szervezet vagy személy, aki tényekkel alátámasztva fel tudná sorolni, hogy melyik az ország tíz „legjobb" kardiológiai-, urológiai-, reumatológiai osztálya-, szakrendelője, illetve kik azok a házi- és gyermekháziorvosok, akik kollégáikhoz képest magasabb szintű betegellátást végeznek.
Sok mindent nem lehet tudni a kórházakról, pedig betegnek joga van ezekhez az információkhoz. A több-biztosítós modell hívei úgy vélik, pontosan ezért is van értelme erre váltani. A biztosítók majd betartatják azokat a protokollokat, és garantálják a magas színvonalú ellátást.
Az egészségügyi ellátás jellegéből adódóan a biztosítók közötti verseny jelentősége össze sem mérhető a diagnosztikai, prevenciós és gyógyító eljárások közötti verseny fontosságával – írja dr. Erdős Attila. A beteg meggyógyítása sajnos a jelenlegi finanszírozási rendszerben sehol sem szerepel. Jelenleg nem a gyógyulást, hanem az eljárást finanszírozza az OEP.
Szerinte első lépésben a szakma, a minisztérium és egyéb hozzáértő szakemberek kidolgoznák az ellátás minőségi indikátorainak irányelveit és rendszerét. Ezt követően egy független szervezet ezen irányelvek szerint minősítené az ellátókat azzal a tudattal, hogy a „jónak" találtatott szolgáltatók több pénzt kapnak - akár a „rosszak" kárára is. Ezzel párhuzamosan a tárca elhárítana minden olyan adminisztratív akadályt, amely meggátolhatja ezen, jónak minősített intézeteket abban, hogy minden hozzájuk forduló beteget ellássanak. Ezáltal megvalósulhatna egy olyan verseny, ahol a szolgáltatók maximálisan törekednének a minőségi ellátásra.
Úgy látja, hogy a jelenlegi pénzek átcsoportosításával jelentős pluszforrások nélkül is elérhető a javulás belátható időn belül, viszonylag kockázatmentesen, s egy idő után kialakul egy önmagát folyamatosan javító rendszer. A fenti javaslat „egy" megoldás.