Konszenzust hozott a rákellenes program vitája

A kutatást és oktatás érintő kérdésekben még tart a vita, a Nemzeti Rákellenes Program szakmai anyaga azonban már készen van és sikerült konszenzusra jutni, mind az elődleges és másodlagos megelőzés, mind az onkológiai intézményrendszer átszervezését illetően – jelentette be dr. Faluhelyi Zsolt professzor. A Magyar Onkológusok Társaságának holnap leköszönő elnöke erről az onkológus szakma e napokban zajló konferenciája kapcsán beszélt, mivel ezen – többek között - értékelték a kormány meghirdette és most társadalmi vitán lévő programot.

A szakmai egyetértés - egy sor kérdésben - nem véletlen, hiszen maga a program sem előzmények nélküli és kidolgozásában is részt vettek a hazai onkológus társadalom szakmai és tudományos szervezetei. Számos eleme megtalálható volt már a Nemzeti Rákkontroll Programban, sőt az ennek nyomán 2003-ban meghozott országgyűlési határozatban.

A gondolatot, - hogy a rákbetegek ellátását a diagnosztikától a rehabilitációig magas szakmai színvonalon, megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel dolgozó centrumokban kellene koncentrálni – már jó néhány éve megfogalmazták az onkológia szakma hazai képviselői, ezt erősítette meg tavaly az európai nemzeti intézetek egyesülete. Ez vezetett ahhoz, hogy az Európai Unióban minden, a daganatos betegekkel foglalkozó intézményt egységes szabályokat szerint akkreditáltatni kell. Ezt nem csak az indokolja, hogy Európában rendkívül heterogén a rákkal foglalkozó intézményrendszer, hanem az is, hogy számos vizsgálat igazolta, hogy a megfelelő centrumokban 15-20 százalékkal jobb a gyógyulási eredmény – tette hozzá dr. Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

Elmondta még, az akkreditáció során négy szintre sorolják be az intézményeket, (a legmagasabb szintű ellátóhelyen a diagnosztikától a palliatív ellátásig mindennek jelen kell lennie), a hazai megyei kórházak onkológiai osztályai, sőt némely egyetemi klinika is csak a harmadik-negyedik szintű besorolást éri el. Ebből következik, hogy az akkreditációra esélyük nincs azoknak a kis kórházaknak, illetve önálló onkológiai osztállyal nem is rendelkező intézményeknek, ahol eddig onkológiai kezelés folyt és még ma is folyik.

A daganatos betegek ellátásához kapcsolódó valamennyi területen jelentős fejlődés ment végbe hazánkban az elmúlt évtizedben, ám egyetlen olyan eleme sincs, amin nem kellene javítani – foglalta össze a helyzetet dr. Szűcs Miklós professzor, az Onkológiai és Sugárterápiás Szakmai Kollégium elnöke. Mindazonáltal igen bíztató, hogy a kormányzat e terület fejlesztése mellé állt, ezért köszönetet mond a szakma.

Nem csak a szakmai ellátás fejlődött az elmúlt néhány évben, hanem a betegség társadalmi megítélése is változott – amiben minden bizonnyal szerepet játszott a civil szervezetek felvilágosító munkája éppúgy, mint azoké a társadalmi összefogásoké, akcióké, kezdeményezéseké, melyek miatt ma már beszélni lehet a betegségről, iskolákban éppúgy, mint kereskedelmi televízióban – mondta el a tájékoztatón Dr. Dobrev Klára, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének felesége. A hazai diplomácia történetében először nem csak üzletemberek kaptak helyet az Amerikába induló kormánydelegációban, hanem olyan civil szervezetek képviselői is, amelyek évek óta együttműködnek azonos célú amerikai szervezetekkel – tette hozzá.

A társaság tanácskozása kapcsán elhangzott még: csökken a távolság a tudományos kutatás és a napi terápiás gyakorlat között, az eredmények egyre hamarabb állíthatók a gyógyítás szolgálatába. Dr. Oláh Edit genetika professzor, a társaság holnap hivatalba lépő új elnöke elmondta: az utóbbi időben rengeteg felismerés született a ráksejtek biológiájáról, túlélési képességeiről, egyre jobban értjük a sejtek működését, a rák sejtszinten ma már genetikai betegség. Nagyszámú genetikai hibának kell ahhoz felhalmozódnia, hogy egy sejtből egyszer majd rákos sejt legyen. A családi halmozódás esetén ez az idő rövidül, hiszen az ilyen családok tagjai születésük pillanatától hordoznak olyan genetikai hibát, ami a betegség kialakulásának szempontjából nagy kockázatot jelent. A génszintű kutatások mára olyan szűrővizsgálatokhoz vezetek, melyeket napi szinten alkalmaznak a hazai centrumokban a terápiás alternatívák közötti választáshoz – említette példaként a professzor.

Az onkológus társaság kongresszusainak történetében most először vették napirendre a támogató-kiegészítő kezelések témáját. Ennek kapcsán dr. Hidvégi Máté biokémikus professzor, az első onkológiai felhasználású, hazai fejlesztésű nutraceutikummal elért klinikai eredményeket ismertette az Avemar Rákkutatási Program beszámolójában. A sajtótájékoztatón elmondta: számos (öt, illetve három éves követéses) vizsgálatban mutattak ki számottevő eredményt a nálunk gyógytápszerként törzskönyvezett készítménnyel kiegészített kezelésnek köszönhetően.