Kristálygömbbel sorselemzett másodállásban az orvos

Egy hazai egészségügyi intézmény belgyógyász rezidense úgy gondolta, hogy másodállásként egyéni vállalkozásba kezd: asztrológiai, spiritiszta, grafológus szolgáltatást kínált, amely tevékenységeket szórólapok segítségével népszerűsítette. A reklámanyag sorselemzést kínált – kártya, inga, kristálygömb, fehérmágia segítségével - elérhető áron. A doktor nem saját nevén hirdetett, fantázianevet választott ehhez.

Tevékenysége azonban felháborodást keltett a helyi kollegákban, feljelentették a spiritiszta magánvállalkozó doktort az orvosi kamara etikai bizottságánál. Az időközben megszületett első fokú határozat megrovásban részesítette a szerelmi kötés-oldást, sőt rontáslevételt is vállaló rezidenst, aki nem fogadta el a határozatot, fellebbezése nyomán az ügy a MOK országos etikai bizottsága elé került.

A megfelelő vizsgálat lefolytatása után az országos testület megerősítette az első fokú határozatot. A döntés indoklása szerint a feljelentett orvos egyéni vállalkozásban végzett tevékenysége egyértelműen összeférhetetlen az orvosi hivatás gyakorlásával. Mivel a doktor által kínált szolgáltatás hátrányosan befolyásolja a szakma társadalmi megítélést is, ezzel a MOK Etikai Kódex két pontját is megsértette a bepanaszolt orvos - áll a határozatban. 

Az indoklás kitér arra is, hogy a reklám szórólapokon az érintett belgyógyász neve valóban nem szerepel, de mint orvos napi kapcsolatban áll a betegekkel, minden további nélkül felismerhetik, amikor másodállásban éppen ezoterikus szolgáltatást folytat. Az etikai bizottság nem csak helybenhagyta a megrovást, hanem felkérte az ügyben eljáró első fokú szervezetet, (helyi kamarát,) hogy kísérje figyelemmel: a döntés értelmében az elmarasztalt doktor megszüntette-e spiritiszta tevékenységét.

Az orvos a  két elmarasztaló határozat ellen bírósági felülvizsgálatot kért, azt indítványozva: a bíróság helyezze hatályon kívül a megrovás büntetést. Beadványában arra hivatkozott, hogy másodállásban végzett tevékenységét nem orvosként gyakorolta, amit bizonyít az is, hogy a reklámokon nem szerepelt a neve. Így magánvállalkozása nem sértett semmilyen etikai normába ütköző szabályt.

A perben azt kellett eldönteni, megszegte-e a felperes a MOK Etikai Kódexe statútumában foglalt szabályokat: végezhet-e az orvos hivatásával össze nem függő területen reklámtevékenységet?

A bíróság indoklása szerint az Etikai Kódex 154.-ik pontjában foglalt erkölcsi normák a társadalmi közfelfogás szerinti általános morális szabályokat jelentik, nem pedig a szorosan vett orvosetikai normákat. Így az ezoterikus szolgáltatások a mai közfelfogás értelmében nem ütköznek erkölcsi szabályokba, ezért a korábban elmarasztalt orvos nem szegte meg a hivatkozott kódex 154.-ik pontját. Olyan szabályt pedig nem tartalmaz az etikai kódex – szólt a bírósági indoklás - amely tiltaná, hogy az orvos, alapvetően természettudományos ismereteken alapuló gazdasági tevékenységet folytasson. Így, az időközben megszületett bírósági ítélet megalapozatlannak nyilvánította az etikai bizottság határozatát, melyet hatályon kívül is helyezett.

A közelmúltban jogerőre emelkedett döntés megosztotta az orvostársadalmat, s volt, akit felháborított. Egyesek például szemfényvesztésnek minősítették a mellékállásban spiritiszta tevékenységet folytató rezidens munkáját, s szomorúan konstatálták, hogy ebben a precedensnek számító ügyben felmentő ítélet született.