• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Lassítható az Alzheimer-kór súlyosbodása

Hírek Forrás: MTI

A fizikai fittség lassíthatja az Alzheimer-kór súlyosbodását - állítják amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Neurology című szaklapban tették közzé.

Napjainkban a betegség a 65 év felettiek öt százalékát, a 80 év felettiek 20 százalékát érinti. Az Alzheimer-kór, amelynek kiváltó oka ismeretlen, krónikus degeneratív betegség: kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben kialakuló sorvadásban, idegsejtdegenerációabn, valamint egy speciális fehérje, az úgynevezett beta-amiloid agyi lerakódásában jelentkezik.

A BBC News ismertetése szerint a Kansasi Orvosi Egyetem kutatói 121 hatvan év feletti önkéntest vontak be a vizsgálatba: a csoport felénél az Alzheimer-kór korai stádiumát diagnosztizálták. A tudósok arra kerestek választ, hogy a fizikai aktivitás lassíthatja-e a kórfolyamatot.

A vizsgálat résztvevőinek fittségét futópadon tesztelték, majd komputeres tomográfia (CT) segítségével határozták meg az agysorvadás mértékét. Míg az egészségeseknél nem volt semmiféle összefüggés az edzettség és az agy mérete között, a betegek esetében az agysorvadásnak négyszer több jelét észlelték a kevésbé fitt pácienseknél.

Jeffrey Burns, a Kansasi Egyetem adjunktusa szerint a betegség korai stádiumában lévő Alzheimer-betegek képesek lehetnek testedzéssel lelassítani az agysorvadás folyamatát, s ily módon hosszabb ideig megőrizni agyi funkcióikat, vagyis jobb minőségben élhetik az életüket.

Susan Sorensen, a brit Alzheimer Társaság kutatási igazgatója szerint a testedzés révén fokozódik az agyon keresztül átáramló vér mennyisége, s ezáltal több oxigén és tápanyag jut az idegsejtekbe.

"Ez lehet az egyik lehetséges magyarázata annak, miért lassúbb a szellemi leépülés a fizikailag fittebb betegek esetében. A rendszeres testedzés egyébként a demencia kialakulásának veszélyét is csökkenti, az egészséges szív egyben egészséges agyat is jelent" - hangsúlyozta Susan Sorensen.