• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Emberi sejtekből növesztettek ereket

Hírek Forrás: MTI

Emberi csontvelőből, vérből és köldökzsinórból vett sejteket sikerült működő erekké alakítani egerekben.

Az úgynevezett elősejtek (progenitor sejtek) az őssejtekből alakulnak ki és megfelelő hatásra további differenciálódásra képesek. Ezek a progenitor sejtek csoportosultak és alakítottak ki működő véredényeket, melyek bekapcsolódtak a kísérleti egerek keringésébe - jelentették a Harvard orvosi karának kutatói az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Circulation Research című szakfolyóiratban.

"Ami igazán különleges a tanulmányunkban, hogy vérből és csontvelőből nyert emberi sejteket használtunk ahelyett, hogy teljesen kifejlődött ereket távolítottunk volna el, és ültettünk volna át" - mondta Joyce Bischoff, a kutatás vezetője.

Az éretlen elősejteket meghatározott körülmények között tenyésztették a laboratóriumban, mielőtt az egerekbe beültették. Az implantált sejtkeverékből egészséges vérerek kis labdacsa fejlődött ki, és növekedett.

A kutatók endotél elősejteket alkalmaztak, melyek érés után a véredények falát alkotó sejtekké differenciálódtak, valamint mezenhimális progenitor sejteket, amelyek az erek stabilitását biztosító, külső sejtekké fejlődtek.

A kutatók megállapították, hogy a felnőtt vérből, csontból, vagy a köldökzsinórvérből vett sejtek keveréke működik a legjobban. Céljuk, hogy olyan módszert dolgozzanak ki, mellyel a szervezet pótolni tudja az infarktus vagy szélütés által elzárt ereket.

"Nagyon jó és kiterjedt érképződést látunk hét napon belül, és szeretnénk ugyanezt 24-48 órán belül elérni. Ha oxigénhiányos állapotban van a szövet, akkor pusztulásnak indul, ezért minél gyorsabban sikerül véráramlást létrehozni, annál jobb" - magyarázza Bischoff a következő kutatási szakasz fontosságát, ami az érképződés folyamatának felgyorsítása.