Manipulálták a holland adatokat

Mint ismeretes, nemrégiben Horváth Ágnes, Molnár Lajos és Horn Gábor harminc újságíróval Hollandiába utazott, ahol megmutatták nekik a követendő példát. Az egyik résztvevő Hazafi Zsolt, a kormányoldalhoz, felfogásában azon belül is a szabad demokratákhoz közel álló Hírszerző internetes portál munkatársa volt, aki Le a holland sztálinizmussal! - Szabad versenyre biztatták a magyarokat címmel emlékezett meg a látottakról-halottakról.

Cikkében azt írta, hogy „Hollandiában már a magánbiztosítók megjelenésének évében csökkent a betegek által fizetett egészségügyi járulék, a hollandok évente 1025 eurót (körülbelül 250 ezer forint) fizetnek be egészségbiztosítási díjként", aminek az az oka - írta egy holland biztosítási szakemberre hivatkozva -, hogy a „kialakult árháborúban a biztosítók levitték az árakat". Ehhez Hazafi zárójelben azt fűzte hozzá, hogy a „magyarok 300 ezer forint körüli összeget fizetnek alacsonyabb színvonalú ellátásért". A holland biztosítási modell átvételével a magyarországi árnál olcsóbban jutnánk holland színvonalú egészségügyhöz!

A tények szerint azonban Hollandiában az egészségügyért két módon kell fizetni. Egyrészt járulékot, két törvény alapján két alapba, amelyek mértéke együttesen 21,25 százalék (munkaadó 6,75 százalék, munkavállaló 14,50 százalék; ebből 8,0 százalék megy a betegalapba - 2004. évi adatok). Másrészt fix díjat közvetlenül a biztosítóknak, tehát szegény és gazdag ugyanannyit fizet. A fix díjat, minden tagjukra azonosan, a biztosítók határozzák meg. A fix díjból befolyó összegek kevesebb mint a felét jelentik az egészségügyi kiadásoknak.

Hans Hoogevorst, Hollandia volt egészségügyi minisztere, aki ez év január végén a következőket mondta egy budapesti konferencián: minisztériuma átlagos díjszintként körülbelül 1100 euróra számított, de a „szkeptikusok ismét tévedtek, hiszen az első évben [2006] az átlagos díj 1038 euró volt és csak ebben az évben [2007] kezdte megközelíteni az eredetileg jelzett 1100 eurót". Tehát, a minisztérium becslése nem volt rossz, csak éppen az első év viszonylagos olcsóságával a beetetés éve volt – írja a szerző szociológus-közgazdász.