• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Mozogni kell, de nem mindegy, mit eszünk utána

Hírek Forrás: MTI

A jó egészséghez szükséges a rendszeres testmozgás, de a kedvező hatás akkor érvényesül, ha táplálkozásunk minden alkalommal megfelelő.

A közhit általában azt tartja, hogy akkor vagyunk fittek, ha állandó, rendszeres edzést végzünk. Jeffrey F. Horowitz professzor és munkacsoportja új vizsgálatával azt igazolta, hogy amikor edzés vagy verseny után leülünk enni, az akkor elfogyasztott étel szervezetünk szempontjából fontosabb, mint a hónapok óta folytatott testedzés. Az élettan amerikai kutatóinak vizsgálati eredményeit a Journal of Applied Physiology közölte.

"A szervezet anyagcseréje fizikai terhelés után alapvetően másképp alakulhat, attól függően, hogy milyen ételeket eszünk" - közölte a munkacsoport vezetője.

A kutatók azokból a korábbi vizsgálatokból indultak ki, amelyek jelezték, hogy a testmozgás előnyös tulajdonságai átmenetiek: órák vagy legkésőbb napok múlva már nem érvényesülnek. "A fizikai terhelés jótékony anyagcserehatása sokkal erősebben függ attól, hogy milyen a pihenés után elfogyasztott ételek szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalma, mint attól, hogy milyen edzettségünk általános szintje" - mondta a professzor.

A 28-30 éves, egészséges férfiakon végzett megfigyelések azt mutatták, hogy a szervezet inzulinérzékenysége kerékpározás vagy gyaloglás után főleg akkor fokozódott, ha a leállás után evett étel kevés szénhidrátot tartalmazott. Ha az inzulinérzékenység növekszik, a szövetek könnyebben veszik fel a vérből a cukrot: ez azt jelenti, hogy ilyenkor a több elégő vagy elraktározott cukor miatt nagyobb teljesítményre képes az izomzat, mint akkor, amikor az inzulinérzékenység alacsonyabb.

A csökkent inzulinérzékenység a felnőttkori, 2-es típusú cukorbetegség jellemzője, ugyanakkor a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője is.

A vizsgálati alanyok véletlenszerű sorrendben négyféle ételt kaptak a négy vizsgálati napon; három alkalommal 90 percet kerékpároztak vagy gyalogoltak a járószalagon, egyszer pedig nem volt terhelés, de annyi kalóriát fogyasztottak, amennyi megfelelt fizikai igénybevételüknek.

Terheléses napokon az inzulinérzékenység jelentősen növekedett, különösen akkor, ha mozgás után a vizsgálati alanyok kevés szénhidrátot tartalmazó ételt kaptak - vagyis fizikai terhelés után ez az optimális.