Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben

Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben címmel megjelent a Medicina háromrészesre tervezett, az orvos-beteg jogviszonyokat körbejáró sorozatának második darabja Hidvéginé dr. Adorján Lívia és Sáriné dr. Simkó Ágnes jóvoltából - tudósított a könyvbemutató tájékoztatóról az OBDK portálja. Bár pontos statisztikák mindmáig nincsenek, Magyarországon még a becslések is eltérnek egymástól: egyes vélemények szerint 300-400, mások alapján 400-500 „műhibaper" indul évente idehaza - írták.

A becsült értékeknél nyilvánvalóan többször történnek nem várt események a kórházakban bent felejtett törlőkendők, félrediagnosztizált betegségek vagy egyszerűen a létszámhiány miatt, tény azonban, hogy sokan nem mennek bíróságra, és az intézményeknek sem érdekük, hogy az ilyenek esetek napvilágra kerüljenek.

Egyes ügyvédi vélemények alapján 10 esetből négyben sikerül a sértett betegnek peren kívül megállapodnia a kórházzal, mások azonban gyakorlatilag nullára teszik az ilyen esetek számát. Általában a kórházi felelősségbiztosítást végző biztosítók ugyanis csupán 5 millióig vállalják magukra a kártérítést, így ha ennél magasabb összeget ítél meg a bíróság (márpedig a sok év alatt a kamatos kamatokkal rendre sokkal többet, összességében akár 100 milliós összeget is megítélhet), azt a kórházaknak kell kifizetniük a saját költségvetésükből – ha úgy tetszik, a többi beteg ellátására fordítható keretből.

Jó ideje mondják sokan az egészségügyben: megjelentek a kifejezetten „műhibákra szakosodott" ügyvédek az egészségügyi intézmények kapujában. Szerintük minél többen és minél többet beszélünk az orvosi tévedésekről, ha úgy tetszik: a műhibákról, annál inkább tippet adhatunk az amúgy is nehéz helyzetű egészségügy elleni támadásoknak. Azok a szakemberek azonban  – és ide sorolhatók a GYEMSZI minőségügyi csapata mellett az OBDK munkatársai is –, akik a betegek biztonságáért dolgoznak, ezzel nyilvánvalóan nem értenek egyet, hiszen ha megfelelő kultúrája lenne a hibák feltárásának, ha tanulni akarnánk belőlük, nem pedig a felelősöket megbüntetni, akkor érdemes volna minden hibát feltárni annak érdekében, hogy többé ne fordulhassanak elő.

Ebben a munkában segít ez a könyv, mert a beteg, az egészségügyi dolgozó és a jogvédő számára egyaránt világossá teszi, mi a helyzet ma Magyarországon, ráadásul olyan módon, hogy bevezet a mai bírói gyakorlat rejtelmeibe, megmutatja, miként változott az az utóbbi időben.

A Medicina Kiadó jóvoltából most a bíró és a kodifikátor szemszögéből ismerhetjük meg a „legnapibb" gyakorlatot, előre vetítve az új Polgári Törvénykönyv életbe lépése utáni változásokat is. Minden bizonnyal annak a mintegy félszáz betegjogvédőnek is nagy hasznára lesz a könyv, akik nap mint nap szembesülhetnek az orvosok és betegek közötti konfliktusokkal, akik azon dolgoznak, hogy segítsenek visszaépíteni a bizalom légkörét, kialakítani a két fél között a megfelelő kommunikációt - ajánlja a betegjog területén dolgozóknak a kötetet az OBDK honlapja.