Napi 900 műhiba és mulasztás a francia kórházakban

Ez derül ki a francia egészségügyi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott tanulmányából. Másodszor készült Franciaországban az "egészségügyi ellátáshoz köthető nem kívánatos eseményekről" országos felmérés, amelynek összesítése hasonló eredményt mutat a 2004-es első, ilyen jellegű kutatáshoz.

A jelentés készítői úgy vélik, hogy a napi 900 orvosi balesetből - több odafigyeléssel - legalább 400 elkerülhető lenne.

A műhibák vagy orvosi tévedések a leggyakrabban a páciens kórházi kezelésének meghosszabbodásához vezetnek, ritkábban azonban halálos kimenetelűek is lehetnek.

Két évvel ezelőtt egy egyszerű torokgyulladással kórházba került kisfiú azért halt meg, mert mérgező anyagot adtak be neki az infúzióval. Pár hónappal később egy 55 éves férfi a Párizs közeli Longjumeau-ban infarktusban hunyt el, miután a mentősök egyetlen környékbeli kórházban sem találtak számára helyet. 2009 elején pedig szintén a fővárosi agglomerációhoz tartozó Yveslines-ben azért kellett egy 11 éves bélbetegségben szenvedő gyereknek meghalnia, mert a gyógyszeradagjának a tízszeresét adták be neki tévedésből az infúzióval.

A minisztériumi tanulmány szerint évente átlagosan 275 ezer és 395 ezer közé tehető a nem kívánatos súlyos események száma a francia egészségügyi intézményekben, amelyek "megfelelő ellátás esetén nem következnének be". A többségük hátterében egy a kórházban elkapott fertőzés vagy születési rendellenesség, illetve orvosi műhiba (katéter vagy szonda behelyezése) áll. Az esetek húsz százalékában pedig gyógyszer-túladagolás, illetve a nem megfelelő gyógyszer beadása okoz problémát.

A jelentés hangsúlyozza, hogy ezeket az eseteket - hasonlóan a 2004-ben tapasztaltakhoz - emberi gondatlanság okozza, ami viszont nem a szakértelem hiányával, hanem az egyre romló munkakörülményekkel hozható összefüggésbe. Példaként említik a jelentéstevők a dolgozók nem kielégítő ellenőrzését, a szakemberek rossz megszervezését, illetve az illetékesek közti kommunikáció hiányát. Az egészségügyi baleseteknek ráadásul közel a fele elkerülhető lenne a kockázatok kellő felmérésével, hiszen nagyobb részük az idősebb vagy az átlagnál rosszabb egészségi állapotban lévő betegeknél következik be.