Nem bánjuk, hogy hamis, ha olcsó

2010. december 7-én sajtóbeszélgetés keretében mutatta be a HENT-füzetek első két kötetét a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület. A hamisítás illegális jellegére való tekintettel, az elkövetők "rejtőzködő" magatartása miatt nem áll rendelkezésre pontos adat a hamisítás méreteire, gazdasági hatásaira vonatkozóan. A hamisítás elleni hatékony fellépéshez ez azonban elengedhetetlen, még ha azok becsléseken is alapulnak. Ebből a felismerésből kiindulva a HENT-füzetek első két kötete a hamisításra vonatkozó tényekkel foglalkozik.
Az első kötet a hamisítás nemzetközi mérési módszereiről, illetve a hamisítás nagyságára, hatásaira vonatkozó konkrét nemzetközi információkról, vizsgálati eredményekről ad áttekintést. Bár a nemzetközi gyakorlatban a hamisítás mérésére eddig nem alakult ki egy széles körben elfogadott és alkalmazott, egységes metodológia, a gyakorlati tapasztalatok szerint a hamisítás volumenére és hatásaira vonatkozó elemzések alapvetően háromfajta számbavételi módszert alkalmaznak.

Egyrészt a hivatalos jogérvényesítési statisztikai adatokat használják, melyek korlátja, hogy az adott évi külső tényezők függvényében csak a "jéghegy csúcsát" mutatják. Második módszerként a fogyasztók megkérdezésén alapuló felméréseket végeznek, amelyekkel a vásárlási gyakoriság és a legfontosabb beszerzési csatornák feltárhatók. A harmadik módszer közgazdasági modellszámításokat használ, amelyekkel egy-egy iparágra vagy nemzetgazdaságra vonatkozóan adható hasznos becslés.

A második, frissen megjelent kötet a hamisítás magyarországi mértékéről ad átfogó képet, összegyűjtve az összes rendelkezésre álló releváns statisztikát. A füzet első fejezete a 2010 márciusában 27 ezer európai uniós állampolgár bevonásával készített Eurobarometer felmérés alapján mutatja be a magyar fogyasztók hamisítással kapcsolatos beállítottságát, a vásárlói motivációit, amelyből kiderül, hogy bár a magyarok hamisítással kapcsolatos ismeretei szélesebbek, mint az uniós átlag, honfitársaink mégis nagyobb arányban vásárolnak hamis termékeket.

Az EU-állampolgárok átlagosan 22 százaléka, a magyarok 35 százaléka vásárolt már legalább egyszer jóhiszeműen olyan terméket, amelyről csak később derült ki, hogy hamisított, mégis a magyarok nagyobb arányban vannak tisztában azzal, milyen gazdasági, társadalmi, egészségügyi károkat okozhat a hamisítás.

A vonatkozó magyar felmérésekből kiderül, hogy honfitársaink negyede hajlik hamis cikkek tudatos megvásárlására, ezek közül is leginkább a hamisított ruhaneműkre, illatszerekre költenének, továbbá nem zárkóznak el attól, hogy illegális forrásból töltsenek le jogvédett tartalmakat. Bár a lakosság zöme a bizonytalan forrásból származó gyógyszerekre nemet mond, a vonatkozó felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy a kérdésben így is jelentős a fogyasztói tudatlanság. A lakosság több mint fele tévesen úgy hiszi, hogy a patikán kívül beszerzett gyógyszerek az adó, a marketingköltségek és az alkalmazotti bérek megspórolásának köszönhetően olcsóbb. Alig harmaduk van csak tisztában azzal, az olcsóbb ár a kevesebb vagy a nullával egyenlő arányú, továbbá gyengébb minőségű hatóanyagnak köszönhető.

A kötet záró fejezete a "jéghegy csúcsát" mutató adatokat, a hivatalos, igazságügyi statisztikai adatokat veszi számba. A magyar vámhatóság a 2009-es évben 4000 alkalommal intézkedett (ennél több alkalommal csak a német és olasz szakemberek léptek fel) és 1,2 millió árucikket foglalt le. Magyarországon a jogsértés miatt lefoglalt termékek főleg távol-keleti eredetű ruházati termékek, amelyek a hazai piacra jellemzően Törökország, Szerbia, Szlovákia vagy Szlovénia felől érkeznek.

A HENT-füzetek letölthetőek a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület honlapján, a Hasznos anyagok menüpontja alatt. A sajtótájékoztató anyagai, így az OKRI kutatás összefoglalója is elérhetőek a HENT honlapján.