Az eset vizsgálatának részjelentését ma hozzák nyilvánosságra.
![]() |
Időközben azonban kiderült az is, hogy a beteg már reggel járt a szentesi kórházban, de onnan saját felelősségére távozott – erősítette meg a Délmagyarország információját a Népszava kérdésére a szentesi kórház főigazgatója. Fenyves Ernő elmondta: a férfi valóban járt péntek délelőtt a kórházban, vizsgálatra érkezett, a kórház további szolgáltatásait azonban nem vette igénybe. A Délmagyarországban megszólalt az elhunyt bátyja, aki felidézte, hogy a súlyosan asztmás férfi péntek reggel nyolc óra körül lett rosszul először. Kihívták hozzá a háziorvost, aki beutalta őt a szentesi kórházba, ahova testvére vitte el személygépkocsival. A testvér beszámolója szerint beteg öccse egy ideig benn volt az orvosnál, aztán azzal jött ki, hogy hazamegy, és alá is írta a papírt. A báty tiltakozott, az orvos viszont azt mondta, a férfi meg tudja mondani, kicsoda, hol lakik, tudatában van annak, mit cselekszik. A cikk szerint a testvérpár háromnegyed háromkor ért vissza Mindszentre, ahol a férfi újból rosszul lett, mentőt hívtak hozzá. A báty odaadta a mentőknek a nem sokkal korábban, a szentesi kórházban készült zárójelentést. A mentőszolgálat a hódmezővásárhelyi kórházba szállította a beteg férfit, mivel a szentesi úton baleset miatt torlódás volt. Hódmezővásárhelyen stabilizálták a férfi állapotát, és – az április elseje óta érvényes előírásoknak megfelelően – továbbküldték a szentesi kórházba, ugyanazzal az orvos nélküli mentővel, amellyel behozták – idézi a lap.
Még kérdéses, hogy ki hibázott
Az első és alapvető kérdés, hogy hibázott-e egyáltalán valaki az ügyben – vélekedett veszprémi kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, akit lapunk kért fel az eset elemzésére. Rácz Jenő szerint akár az is előfordulhatott, hogy a beteg a legkiválóbb kezelés ellenére meghalt. Az előző ciklus utolsó szakminisztere úgy vélte, azt a kérdést is meg kell vizsgálni, hogyan befolyásolta volna a férfi sorsát, ha a hódmezővásárhelyi kórházban azonnal elláttákvolna. Kiemelte, ha megállapítható, hogy hiba történt, akkor vizsgálni kell azt is, hogy az visszavezethető-e az új területi ellátási kötelezettségekre. Ha így van, akkor arra kell választ találni, hogy ennek milyen következményei lehetnek – vélekedett.
A főigazgató szerint nem elhanyagolható szempont a beteg saját felelőssége, hiszen korábban önként távozott a szentesi kórházból. Azt is tudomásul kell venni, hogy a páciens szállítása önmagában veszélyforrást jelent. Az orvosok minden ilyen esetben azt mérlegelik, hogy döntésüknek mi az előnye és hátránya, ez alapján próbálják meg a betegnek legkedvezőbb megoldást választani – tette hozzá. Arról, hogy valakit milyen mentőben szállítanak valahová, az Országos Mentőszolgálat területi diszpécsere dönt – magyarázta, kiemelve, hogy a tragédia esetében kétszer került a szolgálat döntési szituációba: először, amikor választani kellett, hogy a férfit Mindszentről Szentesre vagy Hódmezővásárhelyre vigyék-e, másodszor pedig, amikor már az utóbbi intézményből készültek átszállítani Szentesre a beteget – ugyanazzal az orvos nélküli mentővel, amellyel Vásárhelyre vitték. Hogy a diszpécser hibázott-e az ovos nélküli mentő megbízásával, csak akkor lehet kideríteni, ha ismert lesz, a férfi milyen állapotban volt a szállítás előtt – mondta Rácz Jenő.
A főigazgató szerint a műhibagyanús esetekben általában négy kérdést szoktak feltenni: mulasztott-e egyáltalán valaki, ha igen, az érdemben befolyásolta-e a beteg sorsát, kit terhel ezért a felelősség és mi lett volna, ha minden rendben történik. A mostani esetet a volt miniszter ugyanakkor tipikusan olyannak látja, amelyben az ítélet azelőtt megszületett, hogy a részletek még nem ismertek.